A 2013. évi Felnőttképzési törvény, és a 11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet, valamint módosításaik összeszerkesztett változata 2021.03.01-i állapot szerint Módosítások megjelenése és hatályossága: – 2020. évi 282. számú Magyar Közlöny – hatályos 2021.01.01-től – 2020. évi 285. számú Magyar Közlöny – hatályos 2021.01.01-től – 2021. évi     31. számú Magyar Közlöny – hatályos 2021.03.01-től 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről* Annak érdekében, hogy a társadalom tagjai meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, eredményesen kapcsolódhassanak be a munka világába, sikeresek lehessenek életük során, és a felnőttkori tanulás és képzés segítségével az életvitel minősége javulhasson, szükség van a szakmai, a nyelvi és a támogatott képzések szervezettségének növelésére, tartalmuk minőségének és megvalósításuk ellenőrzésének erősítésére. E célkitűzések elérése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: * 11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet a felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról A Kormány a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében, a 37. § (3) bekezdése tekintetében a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 123. § (1) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. fejezet: Általános rendelkezések 1. A törvény személyi és tárgyi hatálya 1. § * (1) E törvényt kell alkalmazni a) a jogi személy, a személyes joga szerint jogképes szervezet, az egyéni vállalkozó vagy a gazdasági tevékenységet folytató más természetes személy (a továbbiakban együtt: felnőttképző ) által aa) – a szakképzésről szóló törvény alapján szervezett – szakképzésre, ab) * szervezett célirányos kompetenciakialakításra és kompetencia-fejlesztésre irányuló, szervezetten megvalósuló – a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény és a felső oktatási intézmény alapfeladatába és az aa) alpontba nem tartozó – oktatásra és képzésre [az aa) és ab) alpont a továbbiakban együtt: felnőttképzési tevékenység], valamint b) a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatásra. (1) E törvényt kell alkalmazni a) a jogi személy, a személyes joga szerint jogképes szervezet, az egyéni vállalkozó, illetve a gazdasági tevékenységet folytató más természetes személy (a továbbiakban együtt: felnőttképző) által célirányosan kompetenciakialakításra vagy -fejlesztésre irányuló és szervezetten megvalósuló – a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény, a felsőoktatási intézmény, illetve törvényben meghatározott oktatási és tehetséggondozó intézmény alapfeladatába nem tartozó – oktatás és képzés aa) üzletszerű gazdasági tevékenység keretében, ab) – a belső képzés kivételével – ingyenesen és a képzésben részt vevő személyekről a felnőttképző által e törvénnyel összhangban, egyedi azonosításra és annak ellenőrizhetőségére alkalmas módon, bármilyen formában vezetett nyilvántartás mellett, vagy ac) belső képzésként történő megszervezésére (a továbbiakban: felnőttképzési tevékenység), valamint b) a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatásra. (1a) A munkavédelemről szóló törvény és a tűz elleni védekezésről a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvény alapján a munkáltató kötelezettségeként előírt oktatásra, képzésre e törvényt nem kell alkalmazni. Nem kell e törvényt alkalmazni az egyházi jogi személy, a vallási egyesület által közvetlenül vagy az általuk fenntartott felnőttképző által a vallási tevékenység folytatásával összefüggésben szervezett oktatásra, képzésre. (2) * Jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés felnőttképző által történő megszervezésére felnőttképzési tevékenység keretében történő végzésére e törvényt a jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Jogszabály a 2/A. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettséget nem zárhatja ki és a 15. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség tartalmát nem szűkítheti. (3) E törvény felnőttképzőre vonatkozó szabályait a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására is alkalmazni kell. 2. Értelmező rendelkezések 2. § * E törvény alkalmazásában: 1. belső képzés: a munkáltató által saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, a munkáltató beszállítóinak munkavállalói részére vagy – a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (2)-(6) bekezdése szerinti – partner- vagy kapcsolódó vállalkozások m unkavállalói részére nem üzletszerűen szervezett képzés, 1. belső képzés: az olyan oktatás és képzés, amelyet a munkáltató a) nem üzletszerű gazdasági tevékenység keretében, b) – a jogszabály alapján szervezett oktatás, képzés kivételével – összesen hat óra időtartamot meghaladó mértékben, c) a saját, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (2)–(6) bekezdése szerinti partner- vagy kapcsolódó vállalkozás, illetve beszállítójának foglalkoztatottja részére szervez. 2. bemeneti kompetenciamérés: a képzés megkezdéséhez szükséges kompetenciával való rendelkezést igazoló dokumentum hiánya esetén annak felmérése, hogy a képzésre jelentkező birtokában van-e azoknak a kompetenciáknak, amelyek a képzés megkezdéséhez és annak sikeres elvégzéséhez feltétlenül szükségesek, 3. előzetes tudásmérés: annak felmérése, hogy a képzésre jelentkező dokumentumokkal nem igazolt tanulmányai vagy megszerzett gyakorlati tapasztalatai alapján képes-e a képzés során elsajátítandó tananyagegység követelményeinek teljesítésére, amelynek eredményeként a követelmények megfelelő szintű teljesítése esetén a tananyagegység elsajátítására irányuló képzési rész alól a képzésre jelentkezőt fel kell menteni, 4. előzetesen megszerzett tudás beszámítása: a képzésre jelentkező – dokumentummal igazolt – tanulmányainak beszámítása, amelynek eredményeként a tananyagegység elsajátítására irányuló képzési rész alól a képzésre jelentkezőt fel lehet menteni, 5. felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás: olyan tevékenység, amely a felnőttképzési tevékenység keretében szervezett oktatás, képzés egyénre szabott kialakításának elősegítésére, a képzés hatékonyságának javítására vagy a munkavállalás elősegítésére irányul, 6. képzés megkezdésének időpontja: a képzés első kontaktórájának időpontja, a folyamatban lévő képzésbe bekapcsolódó képzésben részt vevő személy esetében az első kontaktóra időpontja, távoktatás és zárt rendszerű elektronikus távoktatás esetén a tananyagnak vagy résztananyagnak a képzésben részt vevő személy számára történő megküldésének vagy más módon történő rendelkezésre bocsátásának időpontja, 6a. * képzés befejezésének időpontja: a képzési programban meghatározottak szerint a képzés utolsó kontaktórájának időpontja, távoktatás és zárt rendszerű elektronikus távoktatás esetén a tananyag vagy résztananyag elsajátítására megállapított utolsó időpont vagy ha a képzési program a képzés elvégzését meghatározott követelményhez köti ha a képzés elvégzése meghatározott követelményhez kötött, annak teljesítésének napja, 7. kompetencia: olyan ismeretek, készségek és képességek összessége, amely által a személy egy adott területen képes meghatározott döntésen és a megvalósításon alapuló eredmény elérésére, 8. kontaktóra: a képzésben részt vevő személyes jelenlétét igénylő tanóra * , 9. konzultáció: az elsajátítandó ismeret átadását, megerősítését elősegítő, a képzésben részt vevő személy és az oktató, tutor közötti megbeszélés, amely elektronikus úton is megvalósulhat, 9a. * nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzés: országos vagy helyi kiterjedésű, kiemelt jelentőségű munkaerő-piaci cél megvalósítása érdekében szervezett és a Kormány rendeletében meghatározott feltételek alapján a Kormány adott ágazatért felelős tagja véleményének kikérésével az iparügyekért felelős miniszter által ilyennek minősített képzés minősített oktatás, képzés, 10. tananyagegység: a képzési program felépítését adó, önálló tartalommal bíró képzési egység, 11. távoktatás: az oktatásnak az a formája, amelynél a képzésben részt vevő személy a képzési idő több, mint felében egyedül, önállóan, a távoktatási tananyagba épített iránymutatás mellett tanul, a képzési idő kevesebb, mint felében pedig konzultációkon vagy a távoktatás vegyes képzési módszerrel történő megvalósulása (a kontaktórás képzés és a távoktatás módszereinek kombinált alkalmazása) esetén hagyományos tanórákon vesz részt, és az elsajátítási folyamat önálló megvalósításához szükséges tananyaghordozó, felmérő és útmutató anyagokat tartalmazó tanulócsomagot a felnőttképző bocsátja rendelkezésére; a konzultációkon, amelyek a kapcsolattartás bármely formájában – különösen személyes megbeszélés, internet, telefon – megvalósulhatnak, a képzésben részt vevő személy önállóan szerzett ismereteit pontosítják, illetve elmélyítik, a távoktatás minden fázisát infokommunikációs technológiai adathordozók felhasználása is segítheti, 12. zárt rendszerű elektronikus távoktatás: elméleti képzési ismeretanyag oktatását digitális tananyag formájában informatikai hálózaton (internet, intranet) keresztül zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszerrel megvalósító távoktatási forma, ahol az oktató, az oktatásszervező és a képzésben részt vevő személy közös kommunikációs eszköze a számítógép és az informatikai hálózat, továbbá a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer, 13. zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer: a képzésben részt vevő személy képzését tervező, szervező és ellenőrző, a képzéshez szükséges digitális tananyagot valamint kiegészítő ismeretanyagot a képzési program szerint számára eljuttató (webböngészőben megjelenítő), minősített és tanúsított zárt informatikai rendszer, amely a képzésszervezésen túl adatbázisában manipulálhatatlanul rögzíti és értékeli – valamint a regisztrációs és tanulmányi alaprendszer számára közvetíti – a képzésben részt vevő személy képzési programban rögzített előrehaladását, ellenőrző kérdésekre adott válaszait, eredményeit, tevékenységét és végrehajtja – a képzésben részt vevő személy teljesítményének értékelése alapján – a képzési program szerint lehetséges navigációs kéréseit. II. fejezet: A felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó eljárás és intézményrendszer 3. A felnőttképzési tevékenység folytatásának bejelentése, engedélyezése és a felnőttképzők nyilvántartása * 2/A. § * (1) Felnőttképzési tevékenység a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelentés alapján végezhető. (2) Ha a felnőttképző a) a szakképzésről szóló törvény szerinti szakmai képzést vagy – nem szakképző intézményként – részszakmára felkészítő szakmai oktatást vagy b) – a belső képzés és jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés kivételével – részben vagy egészben az államháztartás terhére nyújtott költségvetési támogatásból vagy európai uniós forrásból megvalósuló oktatást vagy képzést szervez, e felnőttképzési tevékenységét a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti engedély alapján végezheti. (3) A felnőttképzési állam igazgatási szerv felnőttképzési tevékenységet bejelentés és engedély nélkül, a szakképző intézmény a (2) bekezdés a) pontja szerinti felnőttképzési tevékenységet engedély nélkül is végezhet. 2/B. § * (1) A 2/A. § (2) bekezdése szerinti felnőttképzési tevékenység folytatására engedély annak adható, a) aki rendelkezik az általa szervezett folytatott felnőttképzési tevékenységre vonatkozóan kidolgozott minőségirányítási rendszerrel és ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszer működtetéséhez szükséges feltételekkel, b) – a költségvetési szervként működő felnőttképző kivételével – aki vagyoni biztosítékkal rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározottak szerint, c) akinek a létesítő okiratában, működési engedélyében vagy az egyéni vállalkozói nyilvántartásban a tevékenységei között az oktatás vagy képzés szerepel. (2) Nem kaphat engedélyt az a felnőttképző, akinek a képviseletére jogosult személy más felnőttképzőnél ilyen tisztséget tölt be vagy korábban betöltött, ha annak engedélyét a felnőttképzési államigazgatási szerv – a képviselet időtartama alatt elkövetett jogsértés miatt – visszavonta. Az engedély megszerzésének tilalma a visszavonás időtartamára vonatkozik. (3) A vallási közösség által fenntartott felnőttképző e törvény hatálya alá tartozó felnőttképzési tevékenységének engedélyezése során a hittudományokra és kizárólag a hitélet gyakorlására vonatkozó ismeretek tartalma nem vizsgálható. 1. § (1) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 2/B. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyoni biztosítékkal a felnőttképzési tevékenység folytatásának teljes időtartamára és a felnőttképzési tevékenység megszűnését követő hat hónapig kell rendelkezni az előlegként befizetett képzési díj azon részének a visszafizetése céljából, amelyre a felnőttképzési tevékenység bármely okból történő ellehetetlenülése miatt a felnőttképző már nem nyújtott szolgáltatást. A vagyoni biztosíték felhasználásához és megszüntetéséhez a felnőttképzési államigazgatási szerv jóváhagyása szükséges. (2) A vagyoni biztosíték formája lehet a) egy vagy több biztosítóval kötött biztosítási szerződés, b) a felnőttképző által hitelintézetnél lekötött, az (1) bekezdésben meghatározott célokra elkülönített és zárolt pénzösszeg. (3) A (2) bekezdésben meghatározott vagyoni biztosítékformák egyenként vagy együttesen is alkalmazhatóak. A biztosítékformák együttes alkalmazása esetén a vagyoni biztosíték szolgáltatására kötött szerződésekben – vagyoni biztosítékformák szerint – rendelkezni kell a fizetési kötelezettség feltételeiről és a helytállás mértékéről. (4) Vagyoni biztosítékként csak biztosítóval vagy hitelintézettel kötött olyan szerződés vehető figyelembe, amely szerint a vagyoni biztosíték terhére a biztosító vagy a hitelintézet pénzügyi fedezetet nyújt a felnőttképzési szerződés alapján befizetett képzési díj 10. § (6) bekezdése szerinti visszafizetésére. (5) A (4) bekezdés szerinti szerződésnek tartalmaznia kell azt a kikötést, hogy a) a vagyoni biztosíték felhasználásához vagy megszüntetéséhez a felnőttképzési államigazgatási szerv jóváhagyása szükséges, és a vagyoni biztosíték terhére teljesített kifizetés teljesítési időpontját a biztosító vagy hitelintézet – a kifizetést követő tizenöt napon belül – írásban közli a felnőttképzési államigazgatási szervvel, b) ha a felnőttképző ba) a 10. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, bb) a bejelentéséhez nem mellékeli a 10. § (2) bekezdése szerinti kimutatást vagy bc) a 10. § (6) bekezdése szerint nem tesz eleget a képzési díjnak a vagyoni biztosíték terhére történő visszafizetésére vonatkozó kötelezettségének, a felnőttképzési államigazgatási szerv intézkedik a képzési díj vagyoni biztosíték terhére történő visszafizetésének teljesítése érdekében szükséges intézkedések megtétele iránt, a biztosítóval vagy a hitelintézettel együttműködve. 2. § (1) A vagyoni biztosíték mértéke az üzleti év időszakára vonatkozóan a felnőttképző üzleti évét megelőző évnek a felnőttképzési tevékenységből származó, a számvitelről szóló törvény szerint elszámolt, tényleges értékesítési nettó árbevétele (a továbbiakban: árbevétel) kettő százaléka, de legalább egymillió forint. (2) A felnőttképző köteles minden üzleti év fordulónapját követő hatodik hónap tizenötödik napjáig a megelőző évi árbevétel összegét a felnőttképzési államigazgatási szerv részére bejelenteni, és igazolni azt, hogy rendelkezik az (1) bekezdésben meghatározott mértékű vagyoni biztosítékkal, továbbá köteles az 1. § (4) bekezdése szerinti szerződést érintő bármilyen változást – a módosított vagy az új szerződés másolatának a szerződés megkötésétől számított harminc napon belül történő megküldésével – a felnőttképzési államigazgatási szervnek bejelenteni. (3) A felnőttképző a vagyoni biztosíték összegét – a (2) bekezdésben meghatározott időpontig, az (1) bekezdés szerint – módosítja, ha a vagyoni biztosíték mértéke nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott mértéknek. 3. § * (1) * A bejelentés, illetve az engedély megadására irányuló kérelem a felnőttképzési államigazgatási szervnél tehető meg. (2) * A bejelentés, illetve az engedély megadására irányuló kérelem benyújtásával benyújtásával, továbbá a felnőttképzők nyilvántartásában szereplő adatokban bekövetkezett változások bejelentésével egyidejűleg a felnőttképző igazgatási szolgáltatási díjat fizet. Az e bekezdés szerinti eljárás ingyenes, ha a felnőttképző kizárólag a 2/A. § (2) bekezdés a) pontja alá nem tartozó belső képzést szervez és e felnőttképzési tevékenységét ingyenesen végzi. (3) * (4) Az eljárásban elektronikus úton kell kapcsolatot tartani a felnőttképzési államigazgatási szervvel. 3. § (1) A bejelentésnek tartalmaznia kell a) a felnőttképző aa) a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolg. tv.) 22. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatait, ab)1 levelezési címét, telefonszámát és elektronikus levelezési címét, ac) képviseletére jogosult személy családi és utónevét, ad) adószámát, oktatási intézmény esetén OM azonosítóját, illetve intézményi azonosító számát oktatási azonosító számát, b) a Szolg. tv. 22. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározottak tekintetében a felnőttképzési tevékenység végzésére folytatására irányuló szándék konkrét megjelölését. (1a)2 A bejelentéshez csatolni kell az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló bizonylatot. (2) Az engedély megadása iránti kérelemnek tartalmaznia kell a) a felnőttképző aa) Szolg. tv. 22. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatait, ab)3 levelezési címét, telefonszámát és elektronikus levelezési címét, ac) képviseletére jogosult személy családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát, a képviseleti joga kezdetének időpontját, ad) cégjegyzékét vagy nyilvántartását vezető bíróság, hatóság vagy szerv megnevezését, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartásba vételi számát, egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó nyilvántartását vezető hatóság megnevezését és a nyilvántartásba vétel számát és ae) adószámát, oktatási intézmény esetén oktatási azonosító számát oktatási azonosító számát, b) a Szolg. tv. 22. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározottak tekintetében a felnőttképzési tevékenység végzésére folytatására irányuló szándék konkrét megjelölését, c) a szakmai vezető ca) családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát és cb) egyetemi vagy főiskolai végzettségét és pedagógiai vagy andragógiai szakképzettségét igazoló okiratának számát és az okiratot kiállító intézmény megnevezését. (2a)4 Az engedély megadása iránti kérelemhez csatolni kell a) az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló bizonylatot, b) a szakmai vezető szakmai vezetésre való alkalmasságát igazoló, egyetemi vagy főiskolai végzettségét és pedagógiai vagy andragógiai szakképzettségét bizonyító oklevél másolatát, c) a vagyoni biztosítékkal való rendelkezést bizonyító, az 1. § (4) bekezdése szerinti szerződést és d) a felnőttképző nyilatkozatát arról, hogy da) nem áll fenn vele szemben az engedély megszerzését kizáró ok, db) rendelkezik az e rendeletben meghatározott minőségirányítási rendszerrel, és dc) biztosítja az ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszer működtetéséhez szükséges feltételeket. (3)5 A szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetén a bejelentést, illetve az engedély megadása iránti kérelmet a szakképzési centrum nyújtja be a felnőttképzési államigazgatási szervhez. 4. §6 3/A. § * (2) § * (1) Az engedélyezési eljárásban az e törvény szerinti szakértői bizottság szakértőként járhat el. A szakértői bizottság tagjait a felnőttképzési szakértők nyilvántartásában szereplő szakértők közül rendeli ki a felnőttképzési államigazgatási szerv. 4. § (1) Ha a szakértői bizottság az engedélyezési eljárásban szakértőként jár el, a szakértői vizsgálat keretében megvizsgálja a felnőttképzési tevékenység megvalósíthatóságának és folytatásának feltételeit, továbbá a kérelem és mellékletei valóságtartalmát. (2) A szakértői bizottság a szakértői vizsgálatot a felnőttképző székhelyén, az engedély megadása iránti kérelemben megjelölt telephelyén és – ha a képzés tervezett helyszíne nem egyezik meg a székhellyel vagy telephellyel – a képzés helyszínén is lefolytathatja. A szakértői vizsgálat időpontjáról a szakértői bizottság vezetője értesíti a felnőttképzőt. A több telephelyen lefolytatásra kerülő szakértői vizsgálat időpontját úgy kell meghatározni, hogy a felnőttképzőt mindegyik telephelyen érdemi nyilatkozat megtételére jogosult személy képviselhesse. (3) A (2) bekezdés szerinti értesítésben a felnőttképzőt fel kell hívni a szakértői bizottsággal való együttműködésre, valamint az együttműködés hiányának jogkövetkezményeire is, kivéve, ha a felnőttképzési államigazgatási szerv – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 104. § (3) bekezdésének alkalmazása esetén – a hatósági ellenőrzés megindításáról szóló értesítést mellőzi. (4) A felnőttképző a szakértői bizottság közreműködése esetén köteles a) a szakértői vizsgálat során nyilatkozattételre jogosult személy jelenlétét biztosítani, továbbá b) közreműködni a szakértői vizsgálatban, amely során a szakértői bizottság számára biztosítja különösen ba) az érintett területre, építménybe történő belépést, bb) adat, irat, tárgy, munkafolyamat megvizsgálását és információk átadását. – A szakértői bizottság munkájáról annak vezetője – a szakértői bizottság valamennyi tagja által aláírt szakértői véleményt készít, amelyet megküld a felnőttképzési államigazgatási szerv részére. (5) A szakértői bizottság vezetőjeként vagy tagjaként eljáró felnőttképzési szakértő díjazására az igazságügyi szakértők díjazására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 5. § (1) A szakértői bizottság véleményének beszerzését követően a felnőttképzési államigazgatási szerv megvizsgálja, hogy az engedély megadása iránti kérelem és az abban meghatározott felnőttképzési tevékenység megfelel-e a jogszabályban meghatározott feltételeknek. (2)7 (3) A kérelmet el kell utasítani, ha a felnőttképző a) nem felel meg a jogszabályban meghatározott feltételeknek, b) felnőttképzési tevékenységet engedély nélkül végez, c) engedélye visszavonásra került, vagy d) a felnőttképzési tevékenység folytatásától eltiltás hatálya alatt áll. áll vagy e) számára a felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési tevékenység folytatását az Fktv. 20. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján megtiltotta. 5. § (1) * A felnőttképzési államigazgatási szerv elektronikus nyilvántartást vezet a felnőttképzőkről. A felnőttképzők nyilvántartása a) a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben a felnőttképzőre vonatkozóan meghatározott adatokat, b) a felnőttképző törvényes képviseletére jogosult természetes személy természetes személyazonosító adatát, tisztségének megjelölését és megbízatása lejártának időpontját, valamint c) a Kormány rendeletében meghatározott további, személyes adatnak nem minősülő adatokat tartalmazza. (2) * (3) * (4) * A felnőttképzők nyilvántartása nyilvános, azt a felnőttképzési államigazgatási szerv a honlapján közzéteszi. (4) A felnőttképzők nyilvántartása nyilvános, azt a felnőttképzési államigazgatási szerv a honlapján közzéteszi. A felnőttképző és a felnőttképző törvényes képviseletére jogosult személy természetes személyazonosító adata – a családi és utónév kivételével – és lakcíme nem hozható nyilvánosságra. (5) * A felnőttképzési államigazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő személyes adatokat a felnőttképző ellenőrzésével kapcsolatos jogkörének gyakorlása céljából a felnőttképzőnek a felnőttképzők nyilvántartásából történő törlésétől számított ötödik év utolsó napjáig – a felnőttképző képviselője személyének változása esetén a változást követő ötödik év utolsó napjáig – kezeli, majd az adatokat törli. (6) * 6. §8 (1) A felnőttképzők nyilvántartása – az Fktv.-ben meghatározott adatok mellett – tartalmazza a) – annak megléte esetén – a felnőttképző felnőttképzési tevékenységgel közvetlenül érintett telephelyének címét, továbbá a felnőttképző levelezési címét, telefonszámát és elektronikus levelezési címét, b) a felnőttképző adószámát, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartásba vételi számát, köznevelési oktatási intézmény, szakképző intézmény és felső oktatási intézmény esetében az oktatási esetében az OM azonosítóját, illetve intézményi azonosító számát is, c) a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás megnevezését, megnevezését, valamint annak megjelölését, ha a felnőttképző csak az Fktv. 3. § (2) bekezdése szerinti ingyenes belső képzést szervez, d) a felnőttképzőnek a felnőttképzők nyilvántartásába történő felvétele során képzett nyilvántartásba vételi számát és a nyilvántartásba vétel időpontját, e) a felnőttképző adataiban bekövetkezett változást, a változás időpontjának megjelölésével, f) a felnőttképző nyilvántartásból való törlésének időpontját és okát. (2) A felnőttképzési államigazgatási szerv a bejelentés, illetve az engedély megadásáról szóló határozat alapján a Szolg. tv.-ben meghatározott határidőn belül a felnőttképzőt felveszi a felnőttképzők nyilvántartásába. (3) A felnőttképzők nyilvántartását úgy kell vezetni, hogy a) abban a felnőttképző külön nyilvántartásba vételi számon szerepeljen, ha a felnőttképzési tevékenységet bejelentés és engedély alapján folytatja, és b) az tartalmazza a nyilvántartott adatokban – az adatok bejegyzési időpontjától kezdődően – bekövetkezett összes változást és azok időpontját. (4) A felnőttképzők nyilvántartása – a Szolg. tv. 26. § (2a) bekezdésében és 27. § (3) bekezdésében meghatározott adatok mellett – az (1) bekezdés d)–f) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. 7. § A felnőttképző a felnőttképzők nyilvántartásában szereplő adataiban bekövetkezett változást – a változásnak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv által történő átvezetésének napjától számított – harminc nyolc napon belül köteles bejelenteni a felnőttképzési államigazgatási szervnek. 8. §9 (1) A felnőttképzési állam igazgatási szerv a felnőttképzők nyilvántartásából törli a felnőttképzőt, ha a felnőttképző a) jogutód nélkül megszűnt, vagy az egyéni vállalkozó meghalt, vagy b) bejelentéshez kötött felnőttképzési tevékenység esetén a Szolg. tv . 28. § a) vagy b) pontjában, engedélyhez kötött felnőttképzési tevékenység esetén a Szolg. tv . 26. § (3 ) bekezdésében meghatározott eset bekövetkezett. 9. § (1) A felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzők nyilvántartásából törli a felnőttképzőt, ha a) a felnőttképző jogutód nélkül megszűnt, az egyéni vállalkozó, illetve a gazdasági tevékenységet folytató más természetes személy meghalt, b) a felnőttképző a felnőttképzési tevékenység megszüntetését bejelentette, vagy c) bejelentéshez kötött felnőttképzési tevékenység esetén a Szolg. tv. 28. § a) pontjában, engedélyhez kötött felnőttképzési tevékenység esetén a Szolg. tv. 26. § (3) bekezdésében meghatározott eset bekövetkezett. (2) A 7. § (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a felnőttképzőt a felnőttképzők nyilvántartásából csak annak a nyilvántartásba vételi számát érintően lehet törölni, amelyik tekintetében a törlés jogszabályban meghatározott feltételei bekövetkeznek. (3) Ha jogszabály a képzés megszervezését bejelentéshez vagy engedélyhez köti, a felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzőnek a felnőttképzők nyilvántartásából való törlését elrendelő, véglegessé vált határozat megküldésével tájékoztatja a bejelentés, illetve az engedély tekintetében hatáskörrel rendelkező szervet arról, hogy a felnőttképző felnőttképzési tevékenység végzésére folytatására a továbbiakban nem jogosult. 10. § (1) A felnőttképző felnőttképzési tevékenységének megszüntetését a felnőttképzési államigazgatási szerv részére haladéktalanul bejelenti. (2) Ha a felnőttképző vagyoni biztosíték nyújtására köteles, az (1) bekezdés szerinti bejelentéséhez mellékeli a folyamatban lévő, előleg-befizetéssel rendelkező képzéseiről szóló kimutatást, amely tartalmazza a) a képzés megnevezését, b) a képzésben részt vevők névsorát és a felnőttképzési szerződésben szereplő adataikat, az előlegként befizetett képzési díj befizetőjének (a továbbiakban: befizető) megnevezését és lakcímét vagy székhelyét, ha az eltér a képzésben részt vevő személytől, valamint a befizetett képzési díj számlamásolattal igazolt nagyságát, c) a befizető számára visszafizetésre javasolt összeg – (3) bekezdés alapján számított – nagyságát és a hitelintézet vagy a biztosító által kiadott igazolást a vagyoni biztosíték mértékéről és d) a képzésben részt vevő személyekkel megkötött felnőttképzési szerződések másolatait. (3) A bejelentésben a visszafizetésre kerülő összeget úgy kell meghatározni, hogy az előlegként befizetett képzési díjnak az elmaradt képzési részre eső időarányos összegét növelni kell ezen összegnek a jegybanki alapkamattal – a képzés elmaradt idejére részére – számított kamatösszegével. (4) A felnőttképzési államigazgatási szerv a bejelentés vizsgálata során ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e a (2) és (3) bekezdésnek. Ha a felnőttképzési államigazgatási szerv a vizsgálat során a) megállapítja a (2) és (3) bekezdés szerinti feltételek fennállását, jóváhagyja a vagyoni biztosítéknak a bejelentésben foglaltak szerinti felhasználását, vagy b) a felnőttképzőt felhívja a bejelentésnek a (2) és (3) bekezdésnek megfelelő kiegészítésére vagy módosítására, amelynek teljesítését követően jóváhagyja a vagyoni biztosítéknak a bejelentésben foglaltak szerinti felhasználását. (5 ) A felnőttképzési állam igazgatási szerv a vagyoni biztosíték felhasználását az (1) bekezdés szerinti bejelentés utolsó oldalán hagyja jóvá oly módon, hogy a bejelentés minden oldalán szerepeljen szignálás is. (6) A felnőttképző – az 1. § (4) bekezdése szerinti szerződés szerint – a felnőttképzési államigazgatási szervnek a vagyoni biztosíték felhasználására vonatkozó jóváhagyása alapján intézkedik a képzési díj bejelentés alapján jóváhagyott összegének a vagyoni biztosíték terhére történő visszafizetéséről. 11. § (1) A felnőttképző engedélyének visszavonása esetén az engedély visszavonásáról szóló határozat tartalmazza a 10. § (2) bekezdése szerinti kimutatás nyolc napon belül történő benyújtására vonatkozó felhívást. A felnőttképzési államigazgatási szerv a vagyoni biztosíték felhasználására vonatkozóan a 10. § (4) és (5) bekezdése szerint jár el. (2) Ha a felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzőt a felnőttképzők nyilvántartásából törli, és a felnőttképző a vagyoni biztosítékkal kapcsolatos minden kötelezettségét – az 1. § (5) bekezdés a) pontja szerinti értesítés alapján – teljesítette, a felnőttképzési államigazgatási szerv jóváhagyja a vagyoni biztosíték megszüntetését. (3) Ha a felnőttképző a) nem tesz eleget a 10. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének, b) a bejelentéséhez nem mellékeli a 10. § (2) bekezdése szerinti kimutatást, vagy c) a 10. § (6) bekezdése szerint nem tesz eleget a képzési díjnak a vagyoni biztosíték terhére történő visszafizetésére vonatkozó kötelezettségének, a felnőttképzési államigazgatási szerv – a képzésben részt vevő személy által a felnőttképzési államigazgatási szervhez benyújtott kérelem alapján – intézkedik a képzési díj vagyoni biztosíték terhére történő visszafizetésének teljesítése érdekében. (4) A képzésben részt vevő személy (3) bekezdés szerinti kérelme tartalmazza a) a képzés megnevezését, b) a képzésben részt vevő személy családi és utónevét és a felnőttképzési szerződésben szereplő adatait, az előlegként befizetett képzési díj befizetőjének megnevezését és lakcímét vagy székhelyét, ha az eltér a képzésben részt vevő személyétől, valamint a befizetett összeg számlamásolattal igazolt nagyságát, c) a befizető számára kért összeg nagyságának megjelölését és d) a képzésben részt vevő személlyel megkötött felnőttképzési szerződés másolatát. 5/A. § * 4. A felnőttképzési szakértői rendszer 6. § * (1) * Aki felnőttképzési szakértői tevékenységet kíván végezni, köteles az erre irányuló szándékát a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint a felnőttképzési államigazgatási szerv részére bejelenteni. (2) * Felnőttképzési szakértői tevékenységet – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – csak az végezhet, aki a) cselekvőképes, b) büntetlen előéletű és nem áll a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, b) rendelkezik a felnőttképzési szakértői tevékenység végzéséhez szükséges szakképzettséggel, illetve szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal, és c) megfelel a Kormány rendeletében meghatározott egyéb feltételeknek. (3) * (4) * 12. § (1) Felnőttképzési szakértői tevékenység folytatására – az Fktv.-ben meghatározott feltételeken túl – az jogosult, aki rendelkezik a) felsőfokú végzettséggel, b) a következő szakképzettségek valamelyikével: ba) a szakmajegyzékben meghatározott ágazathoz igazodó szakirányú szakképzettséggel, bb) jogász vagy felsőoktatásban közigazgatási, rendészeti vagy katonai képzési terület közigazgatási képzési ágában szerzett szakképzettséggel, bc) pedagógiai jellegű – így különösen szociálpedagógus, pedagógia szakos előadó, pedagógia szakos tanár, nevelőtanár, pedagógia alapszakos bölcsész, neveléstudomány szakos bölcsész, pszichológus, viselkedéselemző – vagy andragógiai – így különösen andragógus, emberi erőforrás tanácsadó, művelődésszervező, személyügyi szervező, humán szervező, közművelődési szakember – szakképzettséggel vagy bd) nyelvi képzés esetén az adott nyelvből szerzett nyelvtanári végzettséggel vagy – ha az adott nyelvből nincs felsőfokú végzettségi szintű nyelvtanári vagy nyelv- és irodalomtanári képzés – az adott nyelvből az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott Közös Európai Referenciakeret szerinti C1 szintű, okirattal igazolt nyelvismerettel és c)10 oktatási, oktatásszervezési vagy -irányítási, minőségirányítási, programkészítési, lektorálási, mérési-értékelési vagy felnőttképzési szakértőként szerzett legalább ötéves szakmai gyakorlattal. (2) E rendelet alkalmazásában szakmai gyakorlatnak minősül a munkavégzésre irányuló bármely jogviszony keretében vagy egyéni vállalkozóként folytatott tevékenység. 13. § (1) A bejelentést a felnőttképzési államigazgatási szervhez kell benyújtani. (2) A bejelentés tartalmazza a kérelmező a) természetes személyazonosító adatait, b) közzétenni kívánt elérhetőségét és a felnőttképzési szakértő tevékenységével összefüggő egyéb adatát, ha hozzájárult annak közzétételéhez, c) végzettségét és szakképzettségét az oktatási intézmény és a végzettséget és szakképzettséget igazoló dokumentum számának és keltének megjelölésével. (3) A bejelentéshez csatolni kell a) a végzettséget és szakképzettséget igazoló okirat másolatát, honosított okirat esetében a magyar nyelvű fordítás másolatát, b) a szakmai gyakorlat igazolásáról szóló okirat másolatát, amely tartalmazza ba) az igazolást kérő (2) bekezdés a) pontja szerinti adatait, bb) az igazolást kérő által betöltött munkakör vagy végzett tevékenység megnevezését, bc) a 12. § (2) bekezdése szerinti jogviszony megnevezését és a jogviszonyban töltött időtartamot és bd) a szakmai gyakorlat teljesítését igazoló szerv vagy személy megnevezését, címét és aláírását, c)11 d)12 az általános tételű eljárási illeték megfizetését igazoló bizonylat másolatát. (4) Ha a bejelentéshez a szakmai gyakorlat igazolása a munkáltató, foglalkoztató vagy a szakmai gyakorlat teljesítését igazoló más szerv jogutód nélküli megszűnése vagy egyéb ok miatt nem csatolható, a szakmai gyakorlat a kérelmező (3) bekezdés b) pont bb) és bc) alpontja szerinti adatait tartalmazó munkaszerződés vagy a munkavégzés igazolására alkalmas más dokumentum benyújtásával is igazolható. 7. § (1) * A felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési szakértőkről elektronikus nyilvántartást vezet, amely a felnőttképzési szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, valamint – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – a felnőttképzési szakértő * a) * lakcímét, b) * közzétenni kívánt elérhetőségét és a felnőttképzési szakértő tevékenységével összefüggő egyéb adatát, ha hozzájárult annak közzétételéhez, c) szakterülete megjelölését, d) engedélye megadásának időpontját, e) nyilvántartásba vételi számát és időpontját, f) nyilvántartásból való törlésének időpontját és okát tartalmazza. (2) * A felnőttképzési szakértők nyilvántartása – a természetes személyazonosító, valamint a lakcím- azonosító adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minő sül. A felnőttképzési szakértők nyilvántartásából az e törvény szerint nyilvános adatokon felül adat kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható. (2) A felnőttképzési szakértők nyilvántartása nyilvános, azt a felnőttképzési államigazgatási szerv a honlapján közzéteszi. A felnőttképzési szakértő természetes személyazonosító adata – a családi és utónév kivételével – és lakcíme nem hozható nyilvánosságra. (2a) * Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen átadhatók és felhasználhatók. (3) * Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatokból a felnőttképzési államigazgatási szerv a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl honlapján közzéteszi a felnőttképzési szakértő (1) bekezdés a)- f) pontjában meghatározott adatait. (4) * A felnőttképzési államigazgatási szerv az adatokat – a felnőttképzési szakértőnek a képzési program előzetes minősítésével kapcsolatos tevékenységének ellenőrzése érdekében – a felnőttképzési szakértőnek a felnőttképzési szakértők nyilvántartásából való törlése időpontjától számított harmadik év utolsó napjáig kezeli. 14. § (1) A felnőttképzési szakértők nyilvántartása – az Fktv.-ben és a Szolg. tv.-ben foglaltakon túl – tartalmazza a felnőttképzési szakértő a)13 b) továbbképzése teljesítésének tényét a teljesítést igazoló tanúsítvány számának és a teljesítés időpontjának feltüntetésével vagy a továbbképzés teljesítésének hiányát, c) tevékenysége felfüggesztésének vagy szünetelésének tényét és annak kezdő és befejező időpontját. (1a)14 A felnőttképzési szakértők nyilvántartásában a felnőttképzési szakértő szakterületét a képzési területek egységes osztályozási rendszere szerint kell nyilvántartani. (2 ) A felnőttképzési szakértő a felnőttképzési szakértő k nyilvántartásában szereplő adataiban bekövetkezett változást, valamint a tevékenysége végzéséhez az Fktv.-ben és az e rendeletben meghatározott feltételek hiányát az adatváltozás keletkezésétől számított nyolc napon belül köteles bejelenteni a felnőttképzési állam igazgatási szervnek, amely a bejelentéstől számított öt munkanapon belül intézkedik a) a felnőttképzési szakértők nyilvántartásának módosításáról vagy b) a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásának megtiltásáról és a felnőttképzési szakértőnek a felnőttképzési szakértők nyilv ántartásából való törléséről, ha a bejelentés érinti a szakértői tevékenységre való jogosultságot. (2) A felnőttképzési szakértő a felnőttképzési szakértők nyilvántartásában szereplő adataiban bekövetkezett változást, valamint a tevékenysége végzéséhez az Fktv.-ben és az e rendeletben meghatározott feltételek hiányát az adatváltozás keletkezésétől számított nyolc napon belül köteles bejelenteni a felnőttképzési államigazgatási szervnek. 8. § (1) * A felnőttképzési államigazgatási szerv hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a felnőttképzési szakértőre és az általa végzett tevékenységre vonatkozóan jogszabályban meghatározott rendelkezések betartását, valamint a felnőttképzési államigazgatási szerv végrehajtható döntésében foglaltak teljesítését. (1a) A felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési szakértővel szemben tevékenység végzésétől történő eltiltást egy évnél hosszabb időre nem alkalmazhat. (2) * A felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásától el folytatását meg kell tiltani és törölni kell a felnőttképzési szakértők nyilvántartásból a felnőttképzési szakértőt, ha a) a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásával összefüggő, jogszabályban meghatározott kötelezettségét a felnőttképzési államigazgatási szerv felhívására az abban meghatározott határidőn belül sem önhibájából nem teljesíti, vagy b) a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásának feltételei a felnőttképzési szakértő felnőttképzési szakértők nyilvántartásába vételekor nem álltak fenn vagy utóbb megszűntek. (3) * A felnőttképzési államigazgatási szerv a (2) bekezdés szerinti jogkövetkezmények alkalmazását megelőzően a felnőttképzési szakértőt figyelmeztetheti, aminek keretében a jogszerű állapot helyreállítására hívja fel. (3a) * Ha a felnőttképzési államigazgatási szerv a szakértői tevékenység folytatását megtiltja és a felnőttképzési szakértőt ezzel egyidejűleg törli a felnőttképzési szakértők nyilvántartásából, a felnőttképzési szakértő a felnőttképzési szakértői tevékenység megtiltásáról rendelkező határozat véglegessé válásától számított három évig felnőttképzési szakértői tevékenység folytatására irányuló bejelentés alapján nem vehető nyilvántartásba. (4) * A felnőttképzési államigazgatási szervnek a felnőttképzési szakértők nyilvántartása vezetésével összefüggő, továbbá az (1) bekezdésben meghatározott eljárásával, illetve döntésével összefüggésben a felügyeleti szerv számára az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott jogköröket a felnőttképzésért felelős miniszter gyakorolja. 15. § (1) A felnőttképzési szakértő első alkalommal a felnőttképzési szakértők nyilvántartásába történő felvételétől számított hat hónapon belül, ezt követően kétévenként köteles továbbképzésen részt venni, és eredményes vizsgát tenni. (2) A továbbképzést és vizsgát a felnőttképzési államigazgatási szerv szervezi. A továbbképzés és vizsgáztatás felügyeletét a felnőttképzésért felelős miniszter látja el.(3) A felnőttképzési szakértő továbbképzéséhez szükséges, legalább húsz óra időtartamú továbbképzési programot a felnőttképzési államigazgatási szerv állítja össze. A továbbképzési programot úgy kell összeállítani, hogy az tartalmazzon legalább nyolc, legfeljebb tíz óra időtartamú komplex felnőttképzési szakértői gyakorlatot. A továbbképzés a továbbképzési program elméleti képzési részét érintő óraszámban távoktatási formában is megvalósítható. (4)15 A vizsga tematikáját, időpontját és a vizsgaszabályzatot a felnőttképzési államigazgatási szerv állapítja meg, és a vizsga tematikáját és a vizsgaszabályzatot évente, a vizsga időpontját a vizsgát megelőző legalább harminc nappal a honlapján közzéteszi. (5) A továbbképzést csoportos képzési forma esetén egymást követő napokon kell megszervezni, amelynek időtartamába nem számít be a vizsga – legfeljebb egyórás – időtartama. (6) A vizsgára való jelentkezéshez a (3) bekezdésben meghatározott óraszámú szakértői gyakorlaton való részvétel szükséges. A vizsga eredményes teljesítéséről tanúsítványt kell kiállítani. (7)16 16. § (1) A felnőttképzési szakértő tevékenysége szünetel, ha a felnőttképzési szakértő a felnőttképzési államigazgatási szervtől – legfeljebb két év időtartamra – kéri tevékenységének szüneteltetését a kezdőnap és az időtartam megjelölésével. (2) A szünetelés idejére a szakértő Fktv. 7. § (1) bekezdése szerinti adatainak feltüntetését mellőzni kell a felnőttképzési szakértők nyilvántartásának Fktv. 7. § (3) bekezdése szerinti közzététele során. (3)17 A szünetelés időtartama a felnőttképzési szakértő továbbképzési kötelezettségének időtartamába nem számít bele. 17. §18 A felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési szakértőt törli a felnőttképzési szakértők nyilvántartásából, ha a) a felnőttképzési szakértő aa) bejelenti, hogy felnőttképzési szakértői tevékenységét nem kívánja tovább folytatni, vagy ab) meghalt, b) a felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési szakértőt az Fktv . 8. § (2) bekezdése alapján a felnőttképzési szakértői tevékenységtől eltiltotta szakértői tevékenység folytatását az Fktv. 8. § (2) bekezdése alapján megtiltotta. 9. § * III. fejezet: A felnőttképzés tartalmi követelményei 5. A felnőttképző működése * 10. § * 11. § * (1) A felnőttképzőnek, ha felnőttképzési tevékenysége bejelentéshez kötött, a működése során e Fejezet rendelkezései közül az alábbi követelményeknek kell megfelelnie: a) a képzésben részt vevő személlyel a 12/A-13/B. § szerint felnőttképzési szerződést kell kötnie, valamint gondoskodnia kell a személyes adatok 21. §-ban foglaltaknak megfelelő kezeléséről, b) * eleget kell tennie a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe a 15. § alapján történő adatszolgáltatási kötelezettségnek, a 17. § a) és c) pontjában meghatározott tájékoztatási kötelezettségének és jogszabályban meghatározott tartalommal a 21. § (4) bekezdése szerinti statisztikai célú adatszolgáltatásnak. (2) A felnőttképzőnek, ha felnőttképzési tevékenysége engedélyhez kötött, a működése során e Fejezet rendelkezései közül az alábbi követelményeknek kell megfelelnie: a) felnőttképzési tevékenységét az általa szervezett oktatásra, képzésre vonatkozóan aa) a 12. § szerinti – a felnőttképző által folytatott szakképzés esetén a képzési és kimeneti követelményekre, illetve a programkövetelményekre is figyelemmel – kidolgozott és felnőttképzési szakértő által előzetesen minősített képzési programnak megfelelően és 18. § (1)19 (2) A felnőttképzési szakértő a képzési program előzetes minősítése során vizsgálja, hogy a) a képzési program tartalma megfelel-e az Fktv.-nek és szakmai oktatás vagy szakmai képzés esetén a szakképzésről szóló törvénynek és a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletnek, és kormányrendeletnek, b) a képzési programban meghatározott tartalommal, feltételekkel és módon, valamint a képzéssel érintett célcsoport számára megszerezhetők-e a képzési programban megjelölt kompetenciák, és c) – több oldalból álló képzési program esetén – a képzési program minden oldala folyamatos oldalszámozással van ellátva, és papíralapú képzési program esetében az összefűzésre úgy került sor, hogy annak szétválasztására sérülésmentesen nincs lehetőség. (3) A felnőttképzési szakértő a (2) bekezdés szerinti vizsgálatot követő megállapításait tartalmazó szakértői véleményt írásban közli a felnőttképzővel. (4) A felnőttképzési szakértőnek – a (3) bekezdés szerinti írásos vélemény alapján – a képzési program előzetes minősítését úgy kell elvégeznie, hogy a képzési program utolsó oldalán fel kell tüntetnie az előzetes minősítés tényét, helyét, időpontját, a felnőttképzési szakértők nyilvántartásában szereplő nyilvántartási számát, elektronikusan megszerkesztett képzési program esetében legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással, papíralapú képzési program esetében a képzési program mindegyik oldalát a szignójával, utolsó oldalát az aláírásával kell ellátnia. A képzési program előzetes minősítését követően a felnőttképzési szakértő a képzési programmal kapcsolatban további – a képzési program előzetes minősítését érintő, azt módosító vagy kiegészítő – megállapításokat nem tehet. (5) Az előzetesen minősített képzési programot a felnőttképző képviseletére jogosult személynek – a – elektronikusan megszerkesztett képzési program esetében minősített elektronikus aláírással, minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással, minősített elektronikus bélyegzővel vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonsági elektronikus bélyegzővel, vagy papíralapú képzési program esetében a képzési program utolsó oldalán – alá kell írnia. A felnőttképző az előzetes minősítés alapját képező, (3) bekezdés szerinti szakértői véleményt a képzési programhoz mellékeli. (6) A képzés program módosítása esetén a felnőttképzőnek el kell végeztetnie a módosított képzési program előzetes minősítését. ab) * a Kormány rendeletében meghatározott feltételek biztosításával kell folytatnia, 19. § (1) A felnőttképző a felnőttképzési tevékenységért felelős szakmai vezetőt foglalkoztat. (2) Szakmai vezető az lehet, aki a) andragógiai szakképzettséggel rendelkezik, b) pedagógiai szakképzettséggel és három év felnőttképzési szakmai gyakorlattal rendelkezik, vagy c) pedagógiai szakképzettséggel rendelkezik, és a felsőoktatási alapképzésben vagy mesterképzésben az adott szakképzési és kimeneti követelményében meghatározott felnőttképzési ismeretekből legalább öt kreditpontot szerzett. (3) Felnőttképzési szakmai gyakorlatnak minősül a felnőttképzési tevékenységgel összefüggő munkakör ellátására létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban eltöltött tevékenység. (4) A szakmai vezető a felnőttképzővel munkaviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, egyházi szolgálati viszonyban vagy gazdasági társasággal tagsági jogviszonyban állhat. b) a képzésre jelentkező kérésére előzetes tudásmérést kell biztosítania, c) a képzésben részt vevő személlyel a 12/A-13/B. § szerint felnőttképzési szerződést kell kötnie, valamint gondoskodnia kell a személyes adatok 21. §-ban foglaltaknak megfelelő kezeléséről, d) * a 14. § szerinti minőségirányítási rendszert és annak részeként ügyfélszolgálati, panaszkezelési és oktatói minősítési rendszert kell működtetnie és gondoskodnia kell a minőségirányítási rendszer külső értékeléséről, e) eleget kell tennie a 17. §-ban meghatározott tájékoztatási kötelezettségének, f) vezetnie kell a képzés megvalósításával összefüggésben a 16. §-ban meghatározott dokumentumokat, g) eleget kell tennie a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe a 15. § és a 15/A. § alapján történő adatszolgáltatási kötelezettségnek és jogszabályban meghatározott tartalommal a 21. § (4) bekezdése szerinti statisztikai célú adatszolgáltatásnak. (3) A felnőttképző a felnőttképzési tevékenységét kizárólag saját szervezetén belül végezheti, a felnőttképzési tevékenység végzésére – a képzés személyi és tárgyi feltételei kivételével – más jogalannyal nem állapodhat meg. 11/A. § * 6. A képzési program tartalma 12. § (1) A képzési programnak tartalmaznia kell: a) * a képzés megnevezését, b) a képzés során megszerezhető kompetenciát, c) * a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit, a képzés célját és célcsoportját, d) a tervezett képzési időt, e) * f) * a képzés tananyagegységeit, azok célját, tartalmát, a tananyagegységekhez óraszámot és a tananyagegység megvalósítása során alkalmazott képzési módszereket és munkaformákat, valamint a kontaktórától eltérő munkaforma alkalmazása esetén, ha az a képzés óraszámába beszámítható, a beszámítható óraszámot is, g) * – a zárt rendszerű elektronikus távoktatás kivételével – a maximális csoportlétszámot, h) * a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszernek leírását, i) a képzésről, a képzés egyes tananyagegységeinek elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit, j) a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, valamint a képzéshez kapcsolódó egyéb speciális feltételeket és ezek biztosításának módját. (2) * (3) * 7. A felnőttképzési jogviszony * 12/A. § * A felnőttképzési jogviszony felnőttképzési szerződés alapján szervezett oktatás és képzés nyújtására irányuló szolgáltatásra, illetve felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatásra és abban való részvételre a felnőttképző és a képzésben részt vevő személy között létrejött viszony, amelyben a képzés a képzésben részt vevő személy sajátos elfoglaltságához, egyedi életkörülményeihez igazodóan valósul meg. 13. § * (1) A felnőttképző és a képzésben részt vevő személy egymással – a Kormány rendeletében meghatározott tartalommal – felnőttképzési szerződést köt. (2) * A felnőttképzési szerződést az engedélyhez kötött felnőttképzési tevékenység esetén írásban kell megkötni. A zárt rendszerű elektronikus távoktatás esetén – ha a felnőttképzési szerződést írásban kell megkötni – a felnőttképzési szerződés megköthető a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) az elektronikus úton történő szerződéskötésre vonatkozó különös szabályai szerint is, ha a felnőttképző az ehhez szükséges elektronikus utat biztosítja. Az írásban megkötött felnőttképzési szerződésben fel kell tüntetni, hogy a felnőttképzési szerződés az e törvény alapján megkötött felnőttképzési szerződés. 21. § (1) A felnőttképzési szerződés tartalmazza a)21 a képzés megnevezését és óraszámát, b) a képzés ba)22 év, hónap, nap szerinti kezdési és befejezésének tervezett időpontját, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását, bb) – a zárt rendszerű elektronikus távoktatás kivételével – haladásának tananyagegységekre bontott ütemezését, c) a képzés elvégzésével megszerezhető dokumentum megjelölését, d)23 a képzés során nyújtott teljesítmény ellenőrzésének, értékelésének módját, valamint ha a képzéshez jogszabályban meghatározottak szerint vizsga kapcsolódik, a vizsgára bocsátás feltételeit, e) a megengedett hiányzás mértékét és ennek túllépése esetén a képzésben részt vevő személyt érintő következményeket, f) a képzési díj – ha a képzéshez jogszabályban meghatározottak szerint vizsga kapcsolódik, és a vizsga megszervezésére a felnőttképző jogosult, a vizsgadíj és az esetlegesen szükséges javító- és pótlóvizsga díjának – mértékét és fizetésének módját, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását, valamint a képzési díj megfizetésének a képzés megvalósítása teljesítésével arányban álló ütemezését, g) a képzéshez nyújtott támogatás összegének költségvetési és európai uniós források szerint történő feltüntetését, h)24 a képzés keretében nyújtott ösztöndíj mértékét és folyósításának feltételeit, i)25 a képzésben részt vevő személy és a felnőttképző szerződésszegésének következményeit. (2) A felnőttképző a képzési díjat egy összegben köteles meghatározni a felnőttképzési szerződésben, továbbá a felnőttképzési szerződésben feltüntetett képzési díjon felül más jogcímen további díjat vagy költséget nem állapíthat meg a képzésben részt vevő személy terhére. 13/A. § * (1) A felnőttképzési jogviszony a felek erre vonatkozó megállapodása alapján szünetel. A szünetelés alatt egyik felet sem illetik, illetve terhelik a felnőttképzési jogviszonyból fakadó jogok, illetve kötelezettségek. (2) A felnőttképzési szerződést a képzésben részt vevő személy felmondhatja. A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis. A felnőttképzési szerződést bármelyik fél azonnali hatállyal felmondhatja, ha a) a képzésben részt vevő személy a képzés folytatására az oktatásban, képzésben való részvételre egészségileg alkalmatlanná vált, b) a képzésben részt vevő személy fizetési hátralékát a felnőttképző felszólítása ellenére sem teljesíti vagy c) a képzésben részt vevő személy a kontaktórákról a képzési programban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott. 13/B. § * (1) * A bejelentéshez kötött felnőttképzési tevékenység, a belső képzés és – ha jogszabály a képzés elvégzése igazolásának más módját határozza meg – a jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés kivételével, a felnőttképző a képzés elvégzésének igazolására a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében tanúsítványt állít ki és azt a képzésben részt vevő személy választása szerint elektronikus úton vagy papíralapon a képzésben részt vevő személy rendelkezésére bocsátja. A bejelentéshez kötött felnőttképzési tevékenység esetén a tanúsítványt a képzésben részt vevő személy kérésére kell kiállítani. (2) A tanúsítvány, ha a képzéshez jogszabályban meghatározottak szerint vizsga kapcsolódik, a vizsgára jelentkezés feltétele. 22. §26 (1) A tanúsítvány tartalmazza 17 a) a tanúsítvány sorszámát, b) a felnőttképző megnevezését és nyilvántartásba vételi számát, c) a képzésben részt vevő családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét és születési idejét, anyja születési családi és utónevét, d) a képzés megnevezését, időpontját és óraszámát, e) az arra való utalást, hogy ea) a tanúsítvány szakképesítést és szakképzettséget nem tanúsít, és eb) a tanúsítvány munkakör betöltésére nem, tevékenység folytatására jogszabályban meghatározott esetben jogosít, f) a tanúsítvány kiállításának helyszínét és időpontját, g) a tanúsítvány kiállítójának nevét és beosztását. (2) A tanúsítványt olyan minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel kell ellátni, amelyet az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény alapján bizalmi szolgáltató nyújt. Ennek hiányában a tanúsítványt annak kiállítója papír alapon saját kezűleg írja alá. (3) A tanúsítványt évente újrakezdődő sorszámozással és a tárgyév megjelölésével kell ellátni. 22/A. §27 (1) A képzéshez kapcsolódóan a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere útján – személyazonosításra alkalmatlan módon – biztosítani kell a képzésben részt vevő személy részére a képzéssel kapcsolatos elégedettségének felmérése céljából kérdőív önkéntes kitöltését, legkésőbb a képzés befejezésének időpontját követő harmincadik napig. (2) A kérdőív a munkaerőpiaci előrejelző rendszer és a pályakövetési rendszer általi adatelemzési feladatok ellátásának alapjául szolgáló legalább kilenc és legfeljebb tizenöt, a felnőttképzési tevékenységre és a képzésre vonatkozó általános kérdésből állhat. (3) A kérdőívet felnőttképzőnként, képzésenként és kérdésenként a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere kiértékeli és – a kerekítési szabályok szerint – megállapítja a két tizedesjegyig számított átlageredményt. (4) A kérdőív kiértékelését a felnőttképző számára a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében elérhetővé kell tenni és a kérdőív kiértékelését követő tizenötödik napig lehetőséget biztosítani a felnőttképző számára a kiértékeléssel kapcsolatos szöveges vélemény kifejtésére. 8. Minőségirányítási rendszer * 14. § * A felnőttképző képzési tevékenysége minőségének folyamatos javítása céljából a Kormány rendeletében meghatározott minőségirányítási rendszert működtet és gondoskodik annak külső értékeléséről. 23. § (1) A felnőttképző minőségirányítási rendszere keretében a) átfogó minőségpolitikát és ehhez kapcsolódó stratégiát alakít ki a felnőttképzési tevékenység minőségének biztosítása érdekében, b) formális belső mechanizmusokat alakít ki a felnőttképzési tevékenység követésére és rendszeres belső értékelésére vonatkozóan, c) eljárásokat alakít ki az oktatók folyamatos továbbképzésének és minősítésének biztosítására, d) a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódóan biztosítja az annak megvalósításához szükséges erőforrásokat, és e) gondoskodik a felnőttképzési tevékenység hatékonyságát biztosító információk gyűjtéséről, elemzéséről és felhasználásáról. (2) A felnőttképző minőségirányítási rendszere az alábbiakban felsorolt alapelvek érvényesítésével biztosítja, hogy a minőségirányítási rendszer a) tükrözze azt, hogy irányítási folyamatainak középpontjában a felnőttképzési tevékenység minőségének növelése áll, b) a felnőttképzési tevékenység feltételeinek folyamatos fejlesztésére irányul, c) önértékelésre épüljön, d) a személyi feltételek folyamatos fejlesztésére irányuló szemléletet tükrözzön, és segítse elő az oktatók továbbképzését és önképzését a felnőttképzési tevékenység minőségének javítása érdekében, e) járuljon hozzá ahhoz, hogy a felnőttképzési tevékenységgel kapcsolatos változtatások, a felnőttképzési tevékenység minőségének javítása adatokon és visszajelzéseken alapuljon, f) a felnőttképzési tevékenység külső és belső résztvevőinek bevonására épüljön, és g) legyen összhangban a felnőttképző méretével és képzéseinek összetettségével. (3) A felnőttképző minőségirányítási rendszere az alábbi dokumentumokból áll: a) a minőségpolitikára vonatkozó dokumentum, amely tartalmazza aa) a minőségre vonatkozó stratégiát, ab) a felnőttképző és az oktatók minőségirányítással kapcsolatos felelősségét, ac) a képzésben részt vevő személyek bevonásának módját a minőségirányítás megvalósításába, ad) a minőségpolitika megvalósításának, figyelemmel kisérésének és felülvizsgálatának módját, b) a felnőttképzési tevékenységgel kapcsolatos minőségirányítási dokumentum, amely tartalmazza ba) a felnőttképzési tevékenység lebonyolításával és a kapcsolódó tananyagok tervezésével és tartalmi felülvizsgálatával kapcsolatos eljárást, bb) a felnőttképzési tevékenység végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételek, pénzügyi források biztosítására vonatkozó eljárást, bc) a képzésben részt vevő személyek előrehaladásának és teljesítményének figyelemmel kisérésére vonatkozó módszereket, bd) a felnőttképzési tevékenységgel kapcsolatos vélemények visszacsatolására vonatkozó eljárást, be) a felnőttképzési tevékenység nyilvánosságával kapcsolatos eljárást, bf) a felnőttképzési tevékenységgel összefüggő információ nyilvánosságával összefüggő eljárást, c) az oktatók felkészültségével, az oktatói kompetenciáik folyamatos fejlesztésével kapcsolatos dokumentum, amely tartalmazza ca) az oktatók alkalmazásával kapcsolatos követelményeket és eljárást, cb) az oktatók kompetenciáinak fejlesztésével kapcsolatos módszereket, cc) az oktatók teljesítményével kapcsolatos visszacsatolásra vonatkozó eljárást, d) a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerével kapcsolatos dokumentum, amely kiterjed da) a képzésben részt vevő személyek eredményeivel kapcsolatos adatok gyűjtésére és elemzésére, db)28 a képzésben részt vevő személyek elégedettségmérésével kapcsolatos adatok elemzésére, dc) az oktatói teljesítményekkel kapcsolatos adatok gyűjtésére és elemzésére, dd) a felnőttképző rendelkezésére álló erőforrások hatékonyságával kapcsolatos adatok gyűjtésére és elemzésére, e) a panaszok kezeléséről szóló dokumentum, amely tartalmazza a panaszok kivizsgálásának és kezelésének módját, f) a minőségirányítási rendszer működtetése során keletkezett eltérések kiküszöbölésére irányuló helyesbítő és ismételt előfordulásuk megakadályozására irányuló megelőző tevékenységek menetét tartalmazó dokumentum és g) a felnőttképzési tevékenység önértékelésére vonatkozó eljárást tartalmazó dokumentum. (4) A felnőttképző a minőségirányítási rendszerében a (3) bekezdés b) pont ba), bb) és bd)– bf) alpontjában, c) pont ca) és cc) alpontjában és g) pontjában meghatározott dokumentumokhoz tartozó minőségi jellemzőket (indikátorokat) az alábbiak szerint határozza meg: a) a minőségi jellemző legyen alkalmas a tartalmi elem eredményének, eredményeinek kifejezésére, és b) a minőségi jellemzőhöz az érintett tartalmi elemmel elérni kívánt célérték, célértékek hozzárendelése szükséges a felnőttképzési tevékenység megszervezéséhez. (5) A (3) bekezdés szerint meghatározott minőségi jellemzőhöz rendelt célérték nem teljesülése esetén a felnőttképző feltárja az okokat, és a (3) bekezdés f) pontjában meghatározott helyesbítő tevékenységet végez, amely a kitűzött célérték teljesítéséhez szükséges lépéseket tartalmazza, vagy a célérték – következő időszakra vonatkozó – indokolt módosítását valósítja meg. 24. § (1) A külső értékelést a felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképző megbízása alapján végzi. (2) A minőségirányítási rendszer külső értékelését a felnőttképző úgy köteles megszervezni, hogy arra a minőségirányítási rendszerének megfelelően – négyévenként legalább egyszer sor kerüljön. 25. § (1) A külső értékelés során a felnőttképzési államigazgatási szerv azt vizsgálja, hogy a felnőttképző a minőségirányítási rendszerének megfelelően látja el a felnőttképzési tevékenységet. A külső értékelés kiterjed a felnőttképzési tevékenység és az oktatók munkájának általános pedagógiai szempontok alapján történő értékelésére, az általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelésre, a felnőttképző saját céljának megvalósulására. (2) A külső értékelés módszere különösen a foglalkozáslátogatás, a megfigyelés, az interjú és a dokumentumvizsgálat. A külső értékelés módszertanát és annak során használt eszközöket a felnőttképzési államigazgatási szerv az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszer alapján egységesen dolgozza ki és a honlapján közzéteszi. (3) A külső értékelésről a felnőttképzési államigazgatási szerv indokolt véleményt ad a felnőttképzőnek, és abban cselekvési program megalkotását és végrehajtását javasolhatja. 14/A. § * 9. A felnőttképző adatszolgáltatási kötelezettsége és a képzés megvalósításával összefüggő dokumentumok * 15. § * (1) * A felnőttképző a) a bejelentéshez kötött felnőttképzési tevékenység esetén aa) a képzés megnevezésére, jellegére, helyére, óraszámára, első képzési napjára és a zárt rendszerű elektronikus távoktatás keretében megvalósuló képzés kivételével – befejezésének tervezett időpontjára, ab) – ha a képzésben részt vevő személy előzetesen írásban v agy a P tk. 6:7. § (3) bekezdése szerinti módon megtett jognyilatkozatában annak továbbítását nem tiltotta meg – a képzésben részt vevő személyek természetes személyazonosító adataira, elektronikus levelezési címére, adóazonosító jelére, b) az engedélyhez kötött felnőttképzési tevékenység esetén ba) a képzés megnevezésére, jellegére, helyére, óraszámára, első képzési napjára és – a zárt rendszerű elektro nikus távoktatás keretében m egv alósuló képzés kivételével – befejezésének tervezett időpo ntjára, bb) a képzési díjra és annak költségviselőjére és bc) a képzésben résztvevő személyek iskolai és nemek szerinti megoszlására, természetes személyazonosító adataira, elektronikus levelezési címére, adóazonosító jelére és – ha a képzés államilag elismert szakképzettségre, illetve szakképesítésre készít fel – lakcímére vonatkozó adatot szolgáltat a felnőttképzési állam igazgatási szerv részére a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében. Az adatszolgáltatási kö telezettségnek legkésőbb a képzés megkezdését, az adatokban bekövetkezett változás esetén legkéső bb az adatváltozás keletkezését követő harmadik munkanapig kell eleget tenni. a) az oktatás, képzés megnevezésére, jellegére, helyére, óraszámára, első képzési napjára és – a zárt rendszerű elektronikus távoktatás keretében megvalósuló képzés kivételével – befejezésének tervezett időpontjára, b) a képzésben részt vevő személyek természetes személyazonosító adataira, elektronikus levelezési címére, valamint legmagasabb iskolai végzettségére, c) a képzési díjra és annak költségviselőjére vonatkozó adatot szolgáltat a felnőttképzési államigazgatási szerv részére a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek legkésőbb a képzés megkezdésének időpontját, az adatokban bekövetkezett változás esetén legkésőbb az adatváltozás keletkezését követő harmadik munkanapig, belső képzés esetén annak a negyedévnek az utolsó napjáig kell eleget tenni, amelyikbe a belső képzés befejezésének időpontja esik. (1a) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás nem terjed ki a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerv, a Magyar Honvédség, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatok által szervezett oktatásra, képzésre és ahhoz kapcsolódóan a képzésben részt vevő személyre, ha annak eltérő kezelése e szervek tevékenységével összefüggésben Magyarország rendvédelmi, honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése céljából szükséges. (1b) A felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében kezelt személyes adatok azonosítása, ellenőrzése és pontosítása, valamint a pályakövetési rendszer működtetése céljából a képzésben részt vevő személy természetes személyazonosító adatainak összevetése útján a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 9.§ (1) bekezdése szerinti nyilvántartást kezelő szerv a képzésben részt vevő személynek aa) az Nytv. 11.§ (1) bekezdés a), d) és e) pontjában meghatározott adatának a központi kormányzati szolgáltatási busz útján történő ellenőrzését biztosítja, ab) az Nytv. 11. § (1) bekezdés b), c) és h) pontjában meghatározott adatát átadja, b) az oktatási azonosító számot kiadó oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a képzésben részt vevő személynek az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 2. § l) pontjában meghatározott adatát átadja térítésmentesen és elektronikus úton a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere számára. (2) * A felnőttképzési államigazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti adatokról szerinti adatszolgáltatás keretében továbbított adatokról, az (1b) bekezdés alapján megismert adatokról és a felnőttképző által kiállított tanúsítványról – a 20. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzés és a pályakövetési rendszer működtetése céljából – elektronikus nyilvántartást vezet, és a nyilvántartás adatait – az e bekezdésben meghatározott kivétellel – azok keletkezésétől számított ötödik ötvenedik év utolsó napjáig kezeli. A felnőttképzési államigazgatási szerv a tanúsítványokat tartalmazó központi nyilvántartás adatait azok keletkezésétől számított ötvenedik év utolsó napjáig kezeli, azt követően pedig azokat átadja az illetékes levéltárnak, és az átadott vizsgatörzslapok nyilvántartási adatait adatokat törli. (3) * Az (1) és (2) bekezdés szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók, továbbá a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen átadhatók és felhasználhatók. (4) * (5) A felnőttképző a tervezett képzéseiről – a képzés indítását legalább harminc nappal megelőzően – önkéntes adatszolgáltatást teljesíthet a felnőttképzési államigazgatási szerv részére elektronikus úton. A felnőttképzési államigazgatási szerv a beérkezett adatokat a képzés iránt érdeklődők tájékoztatása érdekében a honlapján közzéteszi. A felnőttképzési államigazgatási szerv a határidőn túl beérkezett adatokat nem köteles közzétenni. 25/A. § (1) A felnőttképző a képzésben résztvevő személyt az oktatási azonosító száma alapján tartja nyilván, és a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében az oktatási azonosító számho z kapcsolódóan szolgáltat adatot. (2 ) Az oktatási azonosító szám kiadására és a változásbejelentésre a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 14. § (2)–(5) bekezdését, 15. § (2) bekezdését és 16. §-át kell alkalmazni, azzal, hogy köznevelési intézmény és nevelési-oktatási intézmény alatt a felnőttképzőt, KIR alatt a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerét , miniszter alatt a felnőttképzésért felelős minisztert, tanuló alatt a képzésben részt vevő személyt kell érteni. (3) Ha a felnőttképző olyan képzésben résztvevő személlyel létesít felnőttképzési jogviszonyt, aki rendelkezik oktatási azonosító számmal, a képzésben résztvevő személy oktatási azonosító számát az Oktatási Hivatal a képzésben résztvevő természetes személy azonosító adatainak megadása alapján a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerén keresztül elektronikus úton közli a felnőttképzővel. „25/A. § (1) Ha a felnőttképző olyan képzésben részt vevő személlyel létesít felnőttképzési jogviszonyt, aki rendelkezik oktatási azonosító számmal, a képzésben részt vevő személy oktatási azonosító számát az Oktatási Hivatal a képzésben részt vevő természetes személyazonosító adatainak megadása alapján a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerén keresztül elektronikus úton közli a felnőttképzővel. (2) Ha a felnőttképző olyan képzésben részt vevő személlyel létesít felnőttképzési jogviszonyt, aki nem rendelkezik oktatási azonosító számmal, annak kiadását a felnőttképző a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerén keresztül kezdeményezi. Az oktatási azonosító szám kiadására és a változásbejelentésre a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 14. § (2) és (3) bekezdését és 15. § (2) bekezdését kell alkalmazni, azzal, hogy köznevelési intézmény alatt a felnőttképzőt, KIR alatt a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerét kell érteni.” 15/A. § * A felnőttképző az általa szervezett oktatásra, képzésre vonatkozóan kidolgozott és felnőttképzési szakértő által előzetesen minősített képzési programját a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe feltölti. 16. § A felnőttképzőnek az alábbi dokumentumokat kell vezetnie, nyilvántartania és – a felnőttképzési államigazgatási szerv ellenőrzési jogköre gyakorlásának biztosítása érdekében – annak keletkezésétől számított nyolcadik év utolsó napjáig megőriznie: * a) * a kontaktórákon vezetett, a képzésben részt vevő személy által aláírt jelenléti íveket, valamint a képzésben résztvevővel elektronikus úton folytatott szakmai felkészítést, ellenőrzést igazoló dokumentumokat, b) * a képzésben részt vevő személy 21. § (1) bekezdése alapján kezelt személyes adatait, valamint a képzés megkezdéséhez és folytatásához az oktatás, képzés megkezdéséhez és az abban való részvételhez szükséges feltételeket igazoló eredeti dokumentumokat vagy azoknak a felnőttképző által hitelesített másolatait, továbbá a bemeneti kompetenciamérést és az előzetes tudásmérést igazoló dokumentumokat, c) * a felnőttképzési szerződést, a képzési programot, a képzésnek a képzési program szerinti megvalósítását igazoló dokumentumokat, d) * e) a képzés megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását szolgáló szerződések eredeti példányát, f) * g) az oktatók foglalkoztatásával összefüggő dokumentumokat. 26. § (1) A felnőttképzőnek a képzés megvalósításával összefüggő, az Fktv. 16. § a)–c) pontjában, valamint a (2) és (3) bekezdésben meghatározott dokumentumokat egységes dokumentumként (a továbbiakban: egységes dokumentum) kell vezetnie. (2) Az egységes dokumentum – az Fktv.-ben foglaltakon túl – tartalmazza a) a képzési program megnevezését, b)30 c) a képzésben részt vevő személyek családi és utónevét, d) a képzés oktatóinak nevét az általuk oktatott tananyagrész megnevezésével, e) a c) és d) pont szerinti adatokban bekövetkezett változást a változás időpontjával. (3) A haladási napló az egységes dokumentum naprakész adatokat tartalmazó, folyamatosan vezetett része, amely tartalmazza a)31 – kontaktórás foglalkozás esetén – a képzés aa) megtartásának időpontját, ab) témájának megjelölését és rövid leírását, ac) oktatójának nevét és aláírását, ad) képzésen belüli órája sorszámának megjelölését, ae) résztvevőinek aláírásával ellátott jelenléti ívet, b) – nem kontaktórás képzés esetén – a képzés ba) teljes időtartamát, bb) témájának megjelölését és rövid leírását, bc) résztvevőjének nevét, c) a képzés befejezésének dátumát. (4) Az egységes dokumentum elektronikus formában is vezethető. Ha az egységes dokumentum valamely részét aláírással kell ellátni, az elektronikus formában vezetett egységes dokumentumot az oktatók és a résztvevők a dokumentumot legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással látják el. 10. A felnőttképző tájékoztatási kötelezettsége * 17. § * A felnőttképző köteles a) a felnőttképzők nyilvántartásában szereplő nyilvántartási számát a felnőttképzési tevékenysége gyakorlása során használt képzési dokumentációban, a felnőttképzési tevékenységével kapcsolatos dokumentumokon és a felnőttképzési tevékenysége keretében kiállít ottszámlán és más számviteli bizonylaton feltüntetni, továbbá arról ügyfeleit és a képzésben részt vevő személyeket tájékoztatni, b) a felnőttképzési tevékenységére vonatkozó tájékoztatóhoz, valamint a képzési programhoz való hozzáférést az ügyfelek, a képzésben részt vevő személyek és a felnőttképzésért felelős miniszter részére biztosítani c) * a bejelentéshez kötött felnőttképzési tevékenység esetén a képzésben részt vevő személyt kifejezetten tájékoztatni a 15. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti adatai továbbításának m egtiltására vonatkozó lehetőségről . 17/A. § * 17/B. § * IV. fejezet * 18-19. § * V. fejezet: Ellenőrzés, jogkövetkezmények * 20. § * (1) A felnőttképzési államigazgatási szerv ellenőrzi, hogy a felnőttképző felnőttképzési tevékenységét bejelentés alapján, illetve engedély birtokában a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően végzi, valamint a felnőttképzők nyilvántartásában szereplő adatai a valóságnak megfelelnek. A vallási közösség által fenntartott felnőttképző e törvény hatálya alá tartozó felnőttképzési tevékenységének ellenőrzése során a hittudományokra és kizárólag a hitélet gyakorlására vonatkozó tárgyak, ismeretek tartalma nem vizsgálható. 27. § (1) A felnőttképzési államigazgatási szerv minden év november elsejéig ellenőrzési tervet készít a következő évben ellenőrzésre kerülő felnőttképzőkről. A felnőttképzési államigazgatási szerv a tárgyévben elvégzett ellenőrzésekről minden tárgyévet követő év március harmincegyedikéig összefoglaló jelentést állít össze a felnőttképzésért felelős miniszter számára. (2) Ha a felnőttképző felnőttképzési tevékenységet bejelentés és engedély alapján is folytat, ellenőrzésre mindkét felnőttképzési tevékenységére egyszerre kiterjedően kell kiválasztani. (2) Az ellenőrzés során szakértői bizottság közreműködésének igénybevétele esetén annak tagjait a felnőttképzési szakértők közül rendeli ki a felnőttképzési államigazgatási szerv. 28. § (1) A szakértői bizottság a felnőttképzőnél szakértői vizsgálatot folytat le. Ha a szakmai képzés a honvédelemért felelős miniszter vagy a rendvédelmi szervet irányító miniszter felelősségi körébe tartozik, a szakértői vizsgálatba az általuk delegált szakértőt is be kell vonni. (2) A szakértői vizsgálatról szóló értesítésben a felnőttképzőt fel kell hívni a szakértői bizottsággal való együttműködés kötelezettségére, valamint az együttműködés hiányának jogkövetkezményeire, kivéve, ha a felnőttképzési államigazgatási szerv – az Ákr. 104. § (3) bekezdésének alkalmazása esetén – a hatósági ellenőrzés megindításáról szóló értesítést mellőzi. (3) A szakértői bizottság megvizsgálja, hogy a) a bejelentéshez kötött felnőttképzési tevékenység esetén a felnőttképző aa) jogszabályban meghatározott tartalommal kötötte-e meg a képzésben részt vevő személyekkel a felnőttképzési szerződést, és gondoskodott-e a résztvevők személyes adatainak jogszabályban foglaltak szerinti kezeléséről, valamint ab) teljesítette-e a felnőttképzési tevékenységgel összefüggésben az Fktv.-ben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét, b) az engedélyhez kötött felnőttképzési tevékenység esetén a felnőttképző ba) által szervezett képzés képzési programja a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelnek-e, és a képzést a képzési programnak megfelelően folytatja-e, bb) folyamatosan vezeti-e az egységes dokumentumot, és az megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, bc) a jogszabályi előírásoknak megfelelően biztosította-e az előzetes tudásmérést, bd) jogszabályban meghatározott tartalommal kötötte-e meg a képzésben részt vevő személyekkel a felnőttképzési szerződést, és gondoskodott-e a résztvevők személyes adatainak jogszabályban foglaltak szerinti kezeléséről, be) eleget tett-e az Fktv. szerinti tájékoztatási kötelezettségének, és az Fktv.-nek megfelelően alakítja- e ki a képzési tevékenységére vonatkozó hirdetéseinek és tájékoztatóinak tartalmát és formáját, bf)34 bg) rendelkezik-e minőségirányítási rendszerrel, és elvégeztette-e annak külső értékelését, továbbá működtet-e ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszert, bh) rendelkezik-e az e rendelet szerinti vagyoni biztosítékkal, és bi) teljesítette-e a felnőttképzési tevékenységgel összefüggésben az Fktv.-ben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét. (4) A szakértői bizottság a (3) bekezdésben foglaltakon túl bármely folyamatban lévő képzés és legalább egy lezárt képzés teljes dokumentációját is megvizsgálhatja. (5)35 A szakértői bizottság vezetője vagy az általa kijelölt bizottsági tag (a továbbiakban: kijelölt bizottsági tag) a folyamatban lévő képzés szakértői vizsgálata keretében olyan elméleti órát, illetve gyakorlati képzési részt tartalmazó képzés esetén gyakorlati képzést látogathat, amelynek szakmai tartalmához kapcsolódóan szakképzettsége alapján megfelelő szakértelemmel rendelkezik. A kijelölt bizottsági tag a látogatás keretében megvizsgálja, hogy a) a kontaktóra tartalmában a képzési program megvalósulását szolgálja-e, és b) az oktató által alkalmazott módszerek a szakmai, a pedagógiai és az andragógiai követelményeknek megfelelnek-e. (6)36 (7) A szakértői bizottság vezetője a szakértői vizsgálat megállapításairól jegyzőkönyvet készít, amelyet a felnőttképző részére a helyszínen átad, vagy a szakértői vizsgálat befejezését követő öt napon belül a felnőttképzőnek megküld. A felnőttképző a jegyzőkönyv kézhezvételét követő három napon belül jogosult a szakértői vizsgálatról készült jegyzőkönyvre észrevételt tenni. (8) A szakértői bizottság vezetője a szakértői vizsgálattal kapcsolatos megállapításait tartalmazó szakértői véleményt a szakértői vizsgálatról készült – vizsgált felnőttképző észrevételeit tartalmazó – jegyzőkönyvvel együtt nyújtja be a felnőttképzési államigazgatási szervnek. (9) A szakértői bizottság vezetőjeként vagy tagjaként eljáró felnőttképzési szakértő díjazására az igazságügyi szakértők díjazására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (3) Ha a felnőttképző a) a felnőttképzési tevékenységet nem a jogszabálynak megfelelően végzi, vele szemben a felnőttképzési államigazgatási szerv a Kormány rendeletében meghatározott mértékű közigazgatási bírságot szab ki, b) bejelentés, illetve engedély nélkül végez felnőttképzési tevékenységet, a felnőttképzési államigazgatási szerv ba) megtiltja a felnőttképzési tevékenység folytatását végzését és bb) vele szemben a Kormány rendeletében meghatározott mértékű közigazgatási bírságot szab ki. (4 ) A felnőttképzési államigazgatási szerv – a Kormány rendeletében meghatározott súlyosabban m inő sülő jo gszabálysértés kivételével – a (3) bekezdés szerinti jogkövetkezmények alkalmazását megelőzően a felnőttképzőt figyelmeztetheti, aminek keretében a jogszerű állapot helyreá llítására hívja fel. (5) Ha a felnőttképző a feltárt jogszabálysértést a felnőttképzési államigazgatási szerv határozata alapján nem szünteti meg vagy ismételten jogszabálysértést követ el, a felnőttképzési tevékenység folytatásától tevékenységtől a felnőttképzési államigazgatási szerv egy – a Kormány rendeletében meghatározott súlyosabban minősülő jogszabálysértés esetén két – évre eltiltja és vele szemben a Kormány rendeletében meghatározott mértékű közigazgatási bírságot szab ki. A felnőttképző a felnőttképzési államigazgatási szerv határozatában meghatározott időtartamig felnőttképzési tevékenységet nem folytathat. Ha a felnőttképző a felnőttképzési tevékenységet az eltiltás és kiszabott közigazgatási bírság ellenére tovább folytatja, a felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképző adószámának törlése iránt intézkedik. 29. §37 A felnőttképzési állam igazgatási szerv az Fktv . 20. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott jogkövetkezményt alkalmazza, ha a) a bejelentéshez kötött felnőttképzési tevékenység esetén a felnőttképző aa) nem tett eleget a felnőttképzési tevékenységgel összefüggő bejelentési kötelezettségének, vagy ab) – az Fktv.-ben meghatározott kivétellel – nem teljesítette a felnőttképzési tevékenységgel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségét, v agy nem a valóságnak megfelelő adatot szolgáltatott, b) az engedélyhez kötött felnőttképzési tevékenység esetén a felnőttképző ba) nem tett eleget a felnőttképzési tev ékenységgel összefüggő bejelentési kötelezettségének, bb) nem teljesítette a felnőttképzési tevékenységgel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségét, vagy nem a valóságnak megfelelő adatot szolgáltatott, bc) az ellenőrzés vagy szakértői vizsgálat során nem bocsátott az ellenőrzést vagy a szakértői vizsgálatot végző személy rendelkezésére jogszabályban előírt dokumentumot, bd) nem teljesítette az Fktv. szerinti tájékoztatási kötelezettségét, vagy a képzési tevékenységére vonatkozó hirdetéseinek és tájékoztatóinak tartalmát és formáját nem az Fktv.-nek megfelelően alakította ki, be) nem biztosította az előzetes tudásmérést, bf) nem működtet ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszert, bg) nem rendelkezik felnőttképzési minőségirányítási rendszerrel, vagy nem végeztette el annak külső értékelését, bh) nem rendelkezik az e rendeletben meghatározott vagyoni biztosítékkal, vagy bi) nem vezeti vagy hiányosan vezeti a képzés megvalósításának az Fktv.-ben és az e rendeletben előírt dokumentumait. 30. § (1)38 A felnőttképző jogszabálysértő tevékenysége súlyosabban minősül, ha az engedélyhez kötött felnőttképzési tevékenység esetén a felnőttképző a) nem rendelkezik képzési programmal, vagy felnőttképzési tevékenységét nem a képzési programnak megfelelően folytatja, b) nem köt felnőttképzési szerződést, vagy annak feltételei, tartalma nem felel meg a jogszabályban és a képzési programban foglaltaknak, c) a képzés befejezését követően és a képzés díjának teljes körű megfizetése ellenére hatvan napot meghaladó késedelemmel adja ki a képzés elvégzését igazoló tanúsítványt, d) az Fktv. 15. §-ában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, vagy e) az Fktv. 17. §-ában meghatározott tájékoztatási kötelezettségeinek nem tesz eleget. (2)39 Ismételt jogszabálysértésnek minősül, ha a felnőttképző a jogszabálysértést megállapító végleges döntésben foglaltakkal megegyező tartalmú jogszabálysértést követ el a döntés véglegessé válásától számított két éven belül. 31. § Az Fktv. a)40 20. § (3) bekezdés a) pontja szerinti bírság mértéke a kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegétől annak tizenötszöröséig terjedhet, b) 20. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti bírság mértéke a kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegének tízszeresétől hússzorosáig terjedhet, ha a bejelentés, illetve engedély nélkül folytatott képzés időtartama meghaladja a három hónapot vagy a képzésben részt vevők száma a száz főt, a kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegének huszonötszöröse, c) 20. § (5) bekezdése szerinti bírság mértéke a kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegének ötvenszerese. 32. § A felnőttképző ellenőrzése során kiszabott bírság összegét a felnőttképzési államigazgatási szerv kincstárnál vezetett fizetési számlájára kell átutalással kell megfizetni. A bírság befizetéséről szóló átutalási megbízás közlemény rovatában fel kell tüntetni a befizetés jogcímét és a bírságot elrendelő határozat számát. (6) A felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési tevékenység folytatásának megtiltását, illetve a felnőttképzési tevékenység folytatásától megtiltását, illetve a felnőttképzési tevékenységtől eltiltást elrendelő határozata véglegessé válását követő harminc napon belül a felnőttképző köteles a jogellenes tevékenység időszaka alatt beszedett képzési díj, valamint a képzés kapcsán felmerült igazolt költség jegybanki alapkamat másfélszeresével növelt összegének a díjat és költséget megfizető részére történő visszafizetésére. (7 ) A felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési tevékenység folytatásának megtiltását, illetve a felnőttképzési tevékenység folytatásától eltiltást elrendelő határozatát a honlapján nyilvánosságra hozza. (7) A felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési tevékenység végzésétől történő eltiltás tényét, illetve az eltiltást elrendelő határozatát a honlapján nyilvánosságra hozza. A felnőttképző és a felnőttképző törvényes képviseletére jogosult természetes személy természetes személyazonosító adata – a családi és utónév kivételével – nem hozható nyilvánosságra. (8) A felnőttképzési államigazgatási szerv az ellenőrzése során az államháztartás terhére nyújtott támogatással összefüggésben tapasztalt jogszabálysértésről, szabálytalanságról értesíti a támogatót a szükséges intézkedések megtétele céljából. (9) A felnőttképzési államigazgatási szerv nem alkalmazhat közigazgatási szankciót a jogsértő magatartás hatóság tudomására jutásától számított egy év, továbbá az elkövetéstől vagy a jogellenes állapot megszűnésétől számított öt év elteltével. VI. fejezet: A felnőttképzési tevékenységgel összefüggő adatkezelés * 10/A. * A felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere 20/A. § * (1) A felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere az oktatási nyilvántartás szakrendszereként működik, amelyet a) a felnőttképzési államigazgatási szerv e törvény szerinti nyilvántartások vezetésére, valamint a felnőttképzési államigazgatási szerv hatáskörébe tartozó feladatok ellátására, b) a munkaerő-piaci előrejelző rendszer működéséért felelős szerv a munkaerő-piaci előrejelző rendszereként, c) a felnőttképző a felnőttképzési tevékenységével összefüggésben jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére használ. (2) A felnőttképzés adatszolgáltatási rendszereként a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer szakképzési és felnőttképzési modulját kell használni. (3) A jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés ellenőrzését végző hatóság a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszeréhez való közvetlen hozzáférés alapján jogosult az általa folytatott hatósági ellenőrzés és közigazgatási hatósági eljárás során a) az eljárás résztvevője azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatokat és az eljárás eredményes lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatokat, valamint b) a jogszabály alapján szervezett oktatással és képzéssel és az ahhoz kapcsolódóan kiállított tanúsítvánnyal kapcsolatos adatokat megismerni. 11. A felnőttképző adatkezelése * 21. § * (1) A felnőttképző a képzés lebonyolítása érdekében kezeli a) a képzésben részt vevő szem ély aa) természetes személyazonosító adatait, ab) nemét, ac) állampolgárságát, nem magyar állampolgár Magyarországon való tartózkodásának jogcímét és a tartózkodásra jogosító okirat, okmány megnevezését és számát, ad) lakcímét, levelezési címét, elektronikus levelezési címét és telefonszámát, ae) társadalombiztosítási azonosító jelét oktatási azonosító számát, af) adóazonosító jelét, a) a képzésben részt vevő személy aa) természetes személyazonosító adatait és – az oktatási azonosító szám kiadásával összefüggésben – oktatási azonosító számát, ab) elektronikus levelezési címét és ac) legmagasabb iskolai végzettségére vonatkozó adatát. b) a képzéssel összefüggő adatokat, amelyek a képzésben részt vevő személy ba) végzettségével legmagasabb iskolai végzettségével, szakképesítésével, szakképzettségével és idegennyelv-ismeretével, bb) a képzésbe történő belépésével és a képzés elvégzésével, illetve a képzés elvégzése hiányában a képzésből történő kilépésével, bc) a képzés során történő értékelésével és minősítésével, bd) a képzéssel összefüggő fizetési kötelezettségeivel és az igénybe vett képzési hitellel kapcsolatosak. (2) Az (1) bekezdés szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók, továbbá a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen átadhatók és felhasználhatók. (3) Az (1) bekezdés szerinti adatokat államháztartási vagy európai uniós források igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése céljából az e támogatásokat ellenőrző szervek számára továbbítani kell. (4 ) A felnőttképző felnőttképzési tevékenységéről az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program szerint statisztikai célú adatszolgáltatásra kötelezett, amelyet a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere útján teljesít. Az adatszolgáltatás elmulasztása esetén – a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 32-34. §-a helyett – kizáró lag e tö rvény alapján a felnő ttképzési állam igazgatási szerv által szabható ki bírság. (5) A felnőttképző az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatot a felnőttképzési szerződés megkötésétől számított nyolcadik év utolsó napjáig kezeli. 21/A. § * A képzési hitelt nyújtó szervezet – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – a képzési hitelt felvevő személy természetes személyazonosító adatairól, adó azonosító jeléről, a képzési hitel igénybevételéről, az igényelt hitelösszegről a képzési hitel folyósításának felfüggesztéséről folyamatosan adatot szolgáltat a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe. A képzési hitelt nyújtó szerv ezet a felnő ttképzés adatszol gáltatási rendszerében szereplő adatok közül a képzésben résztvevő személy természetes személyazonosító adatait, adóazonosító jelét, valamint a képzés megnevezésére, a képzés megkezdésének időpontjára és a képzés befejezésének időpontjára, a felnőttképzési jogviszony megszűnésének dátumára, a vizsga időpontjára vonatkozó adatot közvetlen hozzáféréssel veszi át. 11/A. * Munkaerő-piaci előrejelző rendszer 21/B. § * (1) A munkaerő-piaci előrejelző rendszer működéséért felelős szerv a munkaerő-piaci igények előrejelzése céljából munkaerő-piaci előrejelző rendszert működtet. (2) A munkaerő-piaci előrejelző rendszer működtetése céljából a Kormány rendeletében meghatározott adatokat, annak adatkezelője személyazonosításra alkalmatlan módon térítésmentesen a munkaerő-piaci előrejelző rendszer működéséért felelős szerv rendelkezésére bocsátja. (3) A munkaerő-piaci előrejelző rendszer működéséért felelős szerv a honlapján rendszeresen közzéteszi a munkaerő-piaci előrejelző rendszerben általa feldolgozott és a munkaerő-piaci helyzettel kapcsolatos adatokat, információkat. 26/A. § (1) A munkaerőpiaci előrejelző rendszer egy olyan előrejelző és elemző rendszer, amely összerendeli a munkaerőpiaci keresleti és kínálat információkat, és képes a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő képzési kibocsátási követelmények meghatározására. (2) A Kormány a munkaerőpiaci előrejelző rendszer működéséért felelős szervként a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalt jelöli ki. VII. fejezet * 22. § * VIII. fejezet: A felnőttképzés támogatása * 12. * 23. § * 13. A felnőttképzés támogatási forrásainak felhasználása 24. § * (1) Az állam támogatást nyújthat a) a felnőttképzési tevékenység folytatásához tevékenységhez szükséges engedély megszerzésére, b) * felnőttképzési tevékenység keretében szervezett képzésre, c) * a felnőttképzők technikai feltételei fejlesztésére és d) * a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzés megszervezésére képzésre. 26/B. § (1) Az iparügyekért felelős miniszter a Kormány adott ágazatért felelős tagja véleményének kikérésével pályázati kiírásban – a kiválasztás szempontjai mellett – meghatározza az olyan képzések körét és követelményeit, valamint az azokhoz kapcsolódó munkaerőpiaci célokat, amelyek a) a munkavállalók és az álláskeresők számára új kompetenciák megszerzését biztosítják, b) – a 26/A. § szerinti elemzés alapján – releváns munkaerőpiaci igényhez kapcsolódnak, vagy előre nem tervezhető helyzetek kezeléséhez szükséges munkaerő biztosítását szolgálják, c) a gazdaság nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségű egy vagy több ágazatát érintik, és a gazdaság egy vagy több ágazatában az információs technológiák és az automatizálás révén a gyártási módszerek alapvető megváltozását vagy az arra való felkészülést segítik elő, illetve d) megszervezéséhez és megvalósításához kiemelt közérdek fűződik, vagy hosszú távon hozzájárulnak Magyarország gazdasági növekedéséhez. (2) A felnőttképző által szervezett képzés nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzésként való megszervezésére a felnőttképző nyújthat be pályázatot az iparügyekért felelős miniszternek, ha a) a felnőttképző szerepel a felnőttképzők nyilvántartásában és a kérelem benyújtásának időpontjában a köztartozásmentes adózói adatbázisban, valamint b) a képzés a pályázati kiírásban meghatározott követelményekhez kapcsolódik, és munkaerőpiaci cél eléréséhez hozzájárul. (3) A pályázatban részletesen be kell mutatni a) a képzésnek a pályázati kiírásban meghatározott követelményeihez való kapcsolódását és munkaerőpiaci cél eléréséhez való hozzájárulását, b) a képzés bemeneti és kimeneti követelményeit, a programkövetelményhez kapcsolódóan megszervezett képzés esetében a kimeneti követelmények tekintetében a kapcsolódó programkövetelményre való utalással, c) a képzés részletes tartalmát, a képzési program csatolásával, d) a képzésben részt vevő személyek tervezett létszámát és célcsoportját, az életkor, nem, előzetes képzettség és az országon belüli területi megoszlásuk szerinti bontásban, valamint e) a képzési díj összegét és meghatározásának szempontjait. (4) A pályázatról az iparügyekért felelős miniszter a Kormány adott ágazatért felelős tagja véleményének kikérésével dönt. (5) A nyertes pályázóval az iparügyekért felelős miniszter együttműködési megállapodást köt. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzések körét és az erre tekintettel együttműködési megállapodással rendelkező felnőttképző nevét és elérhetőségét az iparügyekért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi. (6) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzés ilyen minősítése az együttműködési megállapodásban meghatározott képzés megszervezésének, de legkésőbb az együttműködési megállapodás hatálybalépését követő harmadik év utolsó napjáig hatályos. Megszűnik a minősítés, ha a felnőttképzőt a felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzők nyilvántartásából törli, vagy az együttműködési megállapodás bármely okból megszűnik. (7) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzés tekintetében a) a képzési program felnőttképzési szakértő általi előzetes minősítését az iparügyekért felelős miniszternek a Kormány adott ágazatért felelős tagja véleményének kikérésével meghozott döntése pótolja, b) a felnőttképzőnél szakmai vezetőként a képzéshez kapcsolódó szakirányú végzettséggel és ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy is kijelölhető, és a szakmai vezető megbízási jogviszonyban is foglalkoztatható, c) a képzésben részt vevő személy képzési hitelt legfeljebb hétszázötvenezer forint mértékig igényelhet, azzal, hogy a képzési hitelt nyújtó szervvel megkötött több hitelszerződés esetén a felvett hitelek együttes teljes összege legfeljebb harmincötmillió forint lehet, és a törlesztési idő legfeljebb tízéves időtartamban állapítható meg, d) a képzésben részt vevő személy számára ösztöndíj a 26/C. § (2) bekezdése szerinti mértékben nyújtható, e) a felnőttképző minőségirányítási rendszerének külső értékelését az együttműködési megállapodás pótolja, f) a felnőttképző ellenőrzésénél szakértői bizottságot nem kell kijelölni, és csak dokumentumalapú ellenőrzés folytatható, amely tekintetében jogkövetkezményként a felnőttképzőt az Fktv. 20. § (4) bekezdése alapján minden esetben figyelmeztetni kell, g) a felnőttképzővel szemben pénzbírság kiszabása helyett a minősítés visszavonása kezdeményezhető. (2) * 25. . § * A képzésben részt vevő személy az általa megkötött felnőttképzési szerződéshez kapcsolódóan a Kormány rendeletében meghatározottak szerint a) képzési hitelt, illetve b) ösztöndíjat vehet igénybe. 26/C. § (1) A felnőttképző a) az Fktv. 2/A. § (2) bekezdése szerinti, legalább ötven óra képzési időt elérő képzéshez vagy b) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzéshez kapcsolódóan fizethet ösztöndíjat a képzésben részt vevő személynek, ha képzési hitelre nem jogosult, vagy képzési hitelt nem igényelt. A képzésben részt vevő személy a képzés befejezésének napjáig, de legfeljebb a képzés megkezdését követő két évig jogosult ösztöndíjra. Nem nyújtható ösztöndíj az olyan képzéshez kapcsolódóan, amelyet a képzésben részt vevő személy munkaerőpiaci képzésként végez, vagy amelyre tekintettel a képzésben részt vevő személy foglalkoztatást elősegítő támogatásban részesül. (2) Az ösztöndíj legfeljebb a felnőttképzési szerződés megkötésének napján érvényes, a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum hetvenöt százalékának, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzés esetében kéthavi összegének megfelelő havonkénti mértékben nyújtható. (3) A képzésben részt vevő személy az ösztöndíj teljes összegét köteles a felnőttképző számára visszafizetni, ha a képzést nem fejezi be, vagy szakmai képzés esetén nem szerez szakképesítést. 26. § * 27. § * VIII/A. fejezet *: A jogi szakvizsga * 13/A. * Adatkezelés, a Jogi Szakvizsga Rendszer 27/A. § * Az igazságügyért felelős miniszter a szakvizsgára bocsátás feltételeinek igazolása céljából, a jelölt és a vizsgáztató jogainak gyakorlása és kötelezettségeinek teljesítése érdekében, a jogszabályokban meghatározott nyilvántartás vezetése és a vizsgabizonyítványok kiállítása céljából kezeli a) a jelölt aa) nevét és születési nevét, ab) születési helyét és idejét, ac) anyja nevét, ad) lakcímét, levelezési címét és elektronikus levelezési címét, ae) az oklevelet adó egyetem megnevezését, az oklevél megszerzésének dátumát, és az oklevél sorszámát, af) a gyakorlati idő teljesítése szempontjából figyelembe vehető munkáltató és munkakör megjelölését, b) a vizsgáztató ba) nevét és születési nevét, bb) születési helyét és idejét, bc) anyja nevét, bd) lakcímét, levelezési címét és elektronikus levelezési címét, be) az oklevelet adó egyetem megnevezését, az oklevél megszerzésének dátumát, és az oklevél sorszámát, bf) az utolsó munkáltató és az utolsó betöltött munkakör megjelölését, bg) a számlavezető pénzintézet megnevezését, fizetési számlaszámát, bh) adószámát, bi) Társadalombiztosítási Azonosító Jelét. 27/B. § * Az igazságügyért felelős miniszter a jogi szakvizsgára történő jelentkezés céljára informatikai felületet üzemeltet, amelyben a 27/A. §-ban meghatározott személyes adatokat a nyilvántartásba vételtől számított nyolcadik év utolsó napjáig kezeli. 13/B. * Igazságügyi Akkreditációs Testület 27/C. § * (1) Az Igazságügyi Akkreditációs Testület az igazságügyért felelős miniszter képzésekkel kapcsolatos tanácsadó szerve. (2) * Az Igazságügyi Akkreditációs Testület tagjait az igazságügyért felelős miniszter öt évre nevezi ki. 27/D. § * A jogi szakvizsga szervezésével és lebonyolításával összefüggő részletes szabályokat az igazságügyért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. IX. fejezet: Záró rendelkezések 14. Felhatalmazó rendelkezések 28. § * (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a) * a felnőttképzési államigazgatási szervet, * b) * az igazságügyi szolgálatok jogakadémiája működtetéséért felelős szervet, c) * a képzési hitelt nyújtó szervet és d) * a munkaerő-piaci előrejelző rendszer működéséért felelős szervet rendeletben jelölje ki. 34. § (1) A Kormány felnőttképzési államigazgatási szervként a Pest Megyei Kormányhivatalt jelöli ki. (2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § a)–d) pontjában meghatározott irányítási hatáskörök kivételével a Pest Megyei Kormányhivatal felett a felnőttképzéssel összefüggő feladatok tekintetében a felnőttképzésért felelős miniszter gyakorolja az irányító szervi hatásköröket. (3) A Kormány a felnőttképző minőségirányítási rendszerének külső értékelése tekintetében felnőttképzési államigazgatási szervként az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaságot jelöli ki. (2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg * a) * a felnőttképzési tevékenység folytatásához tevékenységhez szükséges bejelentés és engedély részletes feltételeit, a bejelentés, illetve az engedély megadása iránti kérelem adattartalmát, benyújtásának és elbírálásának részletes szabályait, a vagyoni biztosíték formáit, mértékét és felhasználásának szabályait, a felnőttképzők nyilvántartásának – személyes adatnak nem minősülő – adattartalmát, és a felnőttképzők nyilvántartásának vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a nyilvántartás módosításának és a nyilvántartásból való törlés eseteit, a felnőttképzési szerződés tartalmát, a felnőttképzési tevékenység folytatásának feltételeit, a felnőttképző dokumentum- és nyilvántartásvezetési kötelezettségének szabályait, a felnőttképzők ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat, valamint a felnőttképzési tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, b) * a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a felnőttképzési szakterületeket, a felnőttképzési szakértői tevékenységre irányuló bejelentés adattartalmát és a bejelentésre vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a felnőttképzési szakértők nyilvántartásának adatait és a felnőttképzési szakértők díjazására vonatkozó rendelkezéseket, c) a felnőttképzési minőségirányítási rendszert és annak külső értékelésére vonatkozó részletes szabályokat, d) a bemeneti kompetenciamérés lefolytatására és eredményének figyelembevételére, valamint az előzetes tudásmérés lefolytatására, az előzetesen felmért tudásnak a képzés során történő beszámítására vonatkozó szabályokat és azon képzési egységek meghatározásának szabályait, amelyekre a tudásmérés irányul, e) * a képzési hitel és az ösztöndíj igénybevételének feltételeit, f) * a képzés nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé minősítésének feltételeit, eljárását és módját, g) * a munkaerő-piaci előrejelző rendszer működésére, az adatszolgáltatás rendjére, továbbá a munkaerő-piaci előrejelző rendszer működéséért felelős szervnek a munkaerő-piaci előrejelző rendszer működtetésével kapcsolatos feladataira vonatkozó részletes szabályokat. (3) Felhatalmazást kap a felnőttképzésért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével rendeletben határozza meg a 3. § (2) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és felhasználásának szabályait, valamint a felnőttképzők ellenőrzése során kiszabott közigazgatási bírság befizetésének rendjét. * (4) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg a) a jogi szakvizsga vizsgáztatóira, a joggyakorlati időre, a jogi szakvizsgára történő jelentkezésre, a részvizsgákra, a jogi szakvizsga letételére rendelkezésre álló időre, a vizsgakövetelmények kiadására és a vizsgáztatás rendjére, a vizsgadíj mértékére, a vizsga halasztására és az informatikai rendszer üzemeltetésére, és b) az Igazságügyi Akkreditációs Testület feladatkörére, összetételére, létszámára és a testület tagjainak kinevezésére vonatkozó részletes szabályokat. 28/A. § * 28/B. § * 15. Hatályba léptető rendelkezések 29. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2013. július 1-jén lép hatályba. (2) Az 1-17. §, a 20-28. §, a 30-37. §, a 38. § (1), (3)-(10) bekezdése és a 39. § a) és b) pontja 2013. szeptember 1-jén lép hatályba. 16. Átmeneti rendelkezések 30. § * (1) E törvénynek a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő módosító és hatályon kívül helyező rendelkezésekről szóló 2019. évi CXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv1.) megállapított rendelkezései szerinti felnőttképzési tevékenység 2020. szeptember 1-jétől folytatható, a szakképzésről szóló törvény szerinti programkövetelményére vonatkozó javaslat, továbbá e törvénynek a Módtv1.-gyel megállapított rendelkezése szerinti bejelentés és engedély megadása iránti kérelem 2020. július 1-jétől nyújtható be. * (2) * E törvénynek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint a Módtv1. hatálybalépésekor engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény az engedélyben meghatározott felnőttképzési tevékenység folytatására – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – e törvénynek és végrehajtási rendeleteinek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint 2022. december 31-éig jogosult. Az engedély, a felnőttképzési programkövetelmény és a felnőttképzési nyelvi programkövetelmény módosítására irányuló kérelem 2020. június 30-áig nyújtható be, amelyet e törvénynek és végrehajtási rendeleteinek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint kell elbírálni. A Módtv1. hatálybalépésétől e törvénynek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti felnőttképzési tevékenység folytatására vonatkozó új engedély nem adható. (3) A (2) bekezdéstől eltérően a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvénynek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakmai képzés és vizsgaszervezés folytatására a Módtv1. hatálybalépésekor arra engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény e törvénynek és végrehajtási rendeleteinek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint, illetve a vizsgaszervezésre a komplex szakmai vizsgáztatás szabályainak a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint a (2) bekezdésben meghatározott határnapig jogosult azzal, hogy az Országos Képzési Jegyzékben 2019. december 31-én szereplő és a felnőttképzési engedélyében meghatározott szakképesítésre, részszakképesítésre irányuló képzés utoljára 2020. december 31-én indítható. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a szakképzési államigazgatási szerv delegálja, a központi kiadású tételsor, a feladatközlő lap, a segédanyag és a javítási-értékelési útmutató elkészítéséről a szakképzési államigazgatási szerv útján a szakképzésért felelős miniszter – a Kormány adott ágazatért felelős tagjának egyetértésével – gondoskodik. (4) * E törvénynek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti felnőttképzési szakértő és felnőttképzési programszakértő ilyen tevékenységét a (2) és (3) bekezdés szerinti felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódóan e törvénynek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint 2022. december 31-éig végezheti azzal, hogy a Módtv1. hatálybalépése és 2022. december 31. közötti időszakban a nyilvántartásba bejegyzett adatok tekintetében kizárólag azok törlésére van lehetőség. A felnőttképzési szakértő és a felnőttképzés felnőttképzési programszakértő továbbképzési kötelezettségének teljesítésére, a továbbképzés és az ahhoz kapcsolódó vizsga megszervezésére és lebonyolítására e törvénynek és a végrehajtására kiadott rendeletnek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a felnőttképzési szakértő a továbbképzési kötelezettségének teljesítésére 2022. december 31-éig köteles. (5) A (2)-(4) bekezdés szerinti tevékenység ellenőrzésére és az ahhoz kapcsolódóan megállapítható jogkövetkezményekre a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. 31. § * 32. § * 33. § * 33/A. § * 33/B. § * 17. Az Európai Unió jogának való megfelelés 34. § (1) E törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9-11. és 16. cikkének való megfelelést szolgálja. (2) A törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti bejelentése megtörtént. 35. § Ez a rendelet 2020. február 15-én lép hatályba. 36. § A Pest Megyei Kormányhivatal – azok megszűnéséig – az Fktv. 30. §-a szerint ellátja a 2019. december 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a szakképzési feladatot ellátó hatóság és a felnőttképzési hatósági feladatokat ellátó szerv felelősségi körébe utalt feladatokat. 37. § (1) Az Fktv. 30. § (3) bekezdése szerinti vizsgaszervezési engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézménynek kell tekinteni a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalt, valamint az emberi erőforrások minisztere hatáskörébe tartozó egyes szakképesítések komplex szakmai vizsga szervezésére kijelölt intézményekről szóló 5/2013. (I. 18.) EMMI rendelet e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezése alapján vizsgaszervezésre jogosultat is. (2) Az Fktv. 30. § (3) bekezdése szerint szervezett vizsgán az a vizsgázó, aki a komplex szakmai vizsgáját az e rendelet hatálybalépését megelőző egy éven túl kezdte meg, a 2019. december 31-én hatályos szakmai és vizsgakövetelmény szerint tehet javító- és pótlóvizsgát, ha arra legkésőbb e rendelet hatálybalépésétől számított harminc napon belül jelentkezik. (3) A vizsga vizsgabizottsága elnökének és tagjainak az Fktv. 30. § (3) bekezdése szerinti delegálása tekintetében a Kormány szakképzési államigazgatási szervként a Pest Megyei Kormányhivatalt jelöli ki. 37/A. § A 2020. december 31-éig nyilvántartásba vett felnőttképzési szakértő a 15. § (1) bekezdése szerinti továbbképzési kötelezettségét első alkalommal 2021. június 30-áig teljesítheti. 38. § (1) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9–11. és 16. cikkének való megfelelést szolgálja. (2) E rendelet tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 39. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.